|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDA lökött tesóKránicz Bence
Our
Idiot Brother – amerikai, 2011. Rendezte: Jesse Peretz.
Szereplők: Paul Rudd, Elizabeth Banks, Zooey Deschanel. Forgalmazó: Fantasy
Film. 90 perc.
A „bölcs
vadember” típuskaraktere felettébb jól jön, ha a felszínes emberi kapcsolatokat
vagy abszurd társadalmi konvenciókat bírálnák a filmesek. A lökött tesó címszereplője is Kaspar Hauser örököse: a légynek sem
árt, de őszintesége, nyíltsága, alakoskodást és hamisságot nem tűrő jelenléte
folytán mégis terhessé válik környezete számára. Ned azért kerül börtönbe, mert
jóhiszeműen füvet ad el egy rendőrnek. Szabadulása után édesanyjához költözik,
majd sorban összevész a szeretteivel, hiszen saját élethazugságaikra, kisstílűségükre
ébreszti rá a napi mókuskerékben vergődő rokonokat.
A
főhőst a sorozatszerepei után Judd Apatow komikusi köréhez csatlakozó,
legújabban Hangyaként a Marvel szuperhőselitjébe is felvételt nyert Paul Rudd
játssza, rokonszenves egyszerűséggel, mellőzve a ripacskodást. Figuráját
izgalmasabbá teszi, hogy nehéz eldönteni, Nedet csupán az önsegélyező
könyvekben fennen hangoztatott „pozitív gondolkodás” vezeti, vagy netán enyhén
autista, a lényegen – a testvérek álságos viszonyain, folytathatatlan rutinján
– azonban ez nem változtat. Rudd körül az amerikai indie film fősodrából
merített szereplőgárda vonul fel, az angyali Zooey Deschaneltől a Városfejlesztési osztályból dobbantó
Adam Scottig, a társulat pedig a meglepetéseket nem tartogató sztorit is
kellemesen élvezhetővé teszi.
A
film ugyanakkor jó példa rá, milyen kiszámíthatóvá és izgalommentessé váltak a
könnyűsúlyú sztárokat felvonultató, Sundance-kompatibilis, keserédes családi
dramedyk. A rendező, Jesse Peretz első filmje, a First Love, Last Rites Ian McEwan-adaptációja még bátran merte
folytatni a kilencvenes évek amerikai művészfilmjének Gus Van Sant- vagy Hal
Hartley-féle melodrámai megközelítését. A
lökött tesó se rossz, de efféle bátorság, vagy akár csak egy pici
fésületlenség és szenvedély fájóan hiányzik belőle.
Extrák:
Semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 9 átlag: 7.78 |
|
|
|
|