|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziMestergyilkos: FeltámadásSepsi László
Mechanic:
Resurrection – amerikai, 2016. Rendező: Dennis Gansel. Írta: Philip Shelby,
Tony Mosher és Rachel Long. Kép: Daniel Gottschalk. Zene: Mark Isham.
Szereplők: Jason Statham (Bishop), Tommy Lee Jones (Adams), Jessica Alba
(Gina), Michelle Yeoh (Mae). Gyártó: Chartoff-Winkler Productions / Davis Films
/ Millennium Films. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 99 perc.
A „jobb
lett volna békén hagyni” nem csupán visszavonult bérgyilkosok, de a félgőzzel
élesztgetett franchise-ok esetében is fájdalmas utólagos tanulság. A szűk
negyven évvel a Bronson-Winner páros eredetije után reaktivált Mestergyilkos 2011-ben sem apellált
többre, minthogy egyszeri tétel legyen az új évszázad Bruce Williseként
pozícionált Jason Statham életművében, az idei folytatás viszont épp arról
feledkezik meg, hogy a kivitelezés cizelláltsága hogyan teheti izgalmassá a
milliószor látott rutinfeladatokat is.
Miközben
a Németországból teljesen fölöslegesen Hollywoodba importált Dennis Gansel (A hullám, Napola) bérrendezése alatt
Statham mestergyilkosa (ugyancsak fölöslegesen) körbeutazza a földgolyót, hogy
végrehajtsa a Válogatott
gyilkosokból ismerős „három balesetnek álcázott gyilkosságot” , a
film mindvégig tanácstalanul billeg műfajparódia és az érdektelenségtől terhes
ujjgyakorlat között. Bár A mestergyilkos:
Feltámadás hősei rendre kitalálják a soron következő fordulatokat és ezt el
is árulják a mellettük állóknak, illetve várva várt óriáscápás projektjét (Meg) előrevetítve Statham egy ponton
vásárol egy tubus cápariasztó krémet, a végeredmény Tommy Lee Jones pár perces
ripacskodásán kívül sajnos mégsem fordul át önfeledt mókázásba. Ennek hiányában
marad az eldönthetetlen stílusértékű (vicc vagy komoly) jelenetek sora és
legalább másfél valóban ötletes bérgyilkosság, ami egy creative killekre felhúzott alműfaj esetében igen szegényes mérleg.
Talán nem is véletlen, hogy a záróképen Jones extravagáns fegyverkereskedője
afféle költői váteszként inkább megnyomja a „törlés” gombot.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 9 átlag: 5.89 |
|
|
|
|