KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Desierto

Árva Márton

Desierto – mexikói, 2015. Rendezte: Jonas Cuarón. Írta: Mateo Garcia és Jonas Cuarón. Kép: Damian Garcia. Zene: Woodkid. Szereplők: Gael García Bernal (Moises), Jeffrey Dean Morgan (Sam), Alondra Hidalgo (Adela), Marco Perez (Lobo). Gyártó: Esperanto Filmoj. Forgalmazó: Pannónia Ltd. Feliratos. 94 perc.

 

Míg az új elnök beiktatásával megtapasztalt disztópia az Egyesült Államokban az 1984 eladásait dobta meg, a magyar filmforgalmazók Alfonso Cuarón fiának határvédő-thrillerével igyekeznek testközelbe hozni a radikális fordulat sokkélményét. Az egyik legsikeresebb mexikói bevándorló-családból kikerült rendező ugyanis a határátkelés nagy múltú toposzát elegyíti a fenyegető amerikai idegengyűlölettel, és ezt a gondolatot alig cizellálva zúdít nézőjére másfél órányi tömény rettegést.

Az erőviszonyok tekintetében kétséget nem ismerő alapfelállás szerint egy csapatnyi mexikói igyekszik az északi szomszéd földjére, ahol egy kérges tenyerű vadász várja őket csőre töltött puskájával és egy szófogadó vérebbel. A mindent hátrahagyó utasok esélyei ráadásul még tovább romlanak, amikor lerobban az őket szállító teherautó, így gyalog kell átküzdeniük magukat a roppant hegyek között. Jonás Cuarón elhagyja az utóbbi évek határátlépő-filmjeire (Sin nombre, Az ígéret földje) jellemző drámai hangvételt, és csak utalásszerűen használja a reményvesztett latinók közötti szolidaritás vagy a migráció jelentette érzelmi és fizikai próbatétel motívumait. Ezek helyébe végletekre redukált szembenállás kerül: üldözések és brutális leszámolások váltják egymást, a család viszontlátásának vagy a jobb élet felkutatásának ígéretét pedig hamar túlharsogja a töltények süvítő zaja. A céltudatos önbíráskodó és az egyre fogyatkozó bevándorlók harcának bemutatása ugyanakkor zavaróan együgyű, és jóformán csak abban az ihletett jelenetben lép túl a gyűlöletpolitika tragédiájának illusztrációján, amikor az élet-halál hajsza a lepusztult sziklaszirteken végül nehézkes és értelmetlen fogócskává lényegül át. A tengerentúlon a tavalyi választási kampány kezdetére időzített Desierto mindezek ellenére ma már jóval több, mint a nyílt ellenségeskedés veszélyeire figyelmeztető, karikírozott rémálom.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/03 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13128