|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDA csodanőKránicz Bence
Wonder Woman – amerikai, 2009.
Rendezte: Lauren Montgomery. Forgalmazó: Warner Home Video. 73 perc.
William Moulton Marston az amerikai
képregénytörténet izgalmas figurája: egyszerre volt pszichológus, író és
feltaláló, de leginkább „közgondolkodó”, keleti parti értelmiségi, akinek
mindenről megvolt a véleménye, oktatni és provokálni is szeretett, publikációs
listájánál pedig csak az egója lehetett nagyobb. E szórakoztató férfiú a
negyvenes évek elején úgy döntött, a kor villámgyorsan népszerűvé vált
műfajában, a szuperhősképregényekben is leteszi a névjegyét. Wonder Woman
karakterében a visszaemlékezések szerint ötvözte felesége és szeretője
jellemvonásait, akikkel nem mellesleg közös háztartásban élt. Az amazonok
hercegnőjeként bemutatott, zárt női közösségét elhagyva Amerika és az egész
világ védelmére kelő lasszós szuperhősnő történeteivel Marston a kamaszlányok
szellemi betevőjéről kívánt gondoskodni, miközben néhány elemző szerint finoman
az általa jótékony hatásúnak vélt szexuális dominanciajátékokat, konkrétan a kötözős
szexet (!) is népszerűsítette.
Gondoljunk bármit Marston életművéről,
Wonder Woman igenis alkalmassá vált a feminista ikon szerepére, éppen ezért
fájó, hogy a filmesek azóta sem tudtak méltó adaptációt készíteni kalandjaiból.
A bemutatás előtt álló, élőszereplős szuperprodukció hírére kiadott 2009-es
rajzfilm is csüggesztően sótlan darab, amelyben csak az antik mítoszok
levegőjét árasztó jelenetek érnek valamit – Árész például úgy szabadul ki az
amazonok börtönéből, hogy száz évig tartó csábítással édesgeti magához őrét. A
modern világunkban bonyolódó cselekmény viszont érdektelen csihipuhiba fullad, mitikus
és reális miliő pedig sehogy sem szervesülnek egymáshoz. A fantáziátlan
látványvilágról nem érdemes szót ejteni, és a nemi szerepekre tett, kínálkozó
megjegyzéseket is a közhelyszótárból másolhatták ki az alkotók. Akit kicsit is
érdekel a figura, annak inkább a sötét hangvételű bűnügyi történeteivel nevet
szerzett, de az amazonok szigetén is boldoguló Greg Rucka Wonder
Woman-képregényeit ajánljuk az ismerkedéshez.
Extrák: Két kisfilm Wonder Womanről,
audiokommentár, a következő DC-rajzfilm (Batman
és Harley Quinn) ajánlója.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2 átlag: 6.5 |
|
|
|
|