|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1996/május
|
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziHét nővérRoboz Gábor
Seven Sisters – amerikai-angol-belga-francia, 2017. Rendezte: Tommy Wirkola. Írta: Max Botkin és Kerry Williamson. Kép: José David Montero. Zene: Christian Wibe. Szereplők: Noomi Rapace (Settman), Glenn Close (Cayman), Willem Dafoe (Terrence). Gyártó: Nexus Factory. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Szinkronizált. 123 perc. Manapság a zsánerfilmrajongók többsége
összeteszi a két kezét, ha eredeti forgatókönyvből készült műfaji produkció
kerül moziba, az pedig már szinte gyanús, ha az alapötlet is jól hangzik, és a
rendező is bizonyított már valamilyen kultuszfilmmel. A közeljövőben játszódó Hét nővér világának kormánya drasztikus
születésszabályozással lép fel a túlnépesedéssel szemben, egy leleményes
nagypapának azonban sikerül kicseleznie a rendszert: úgy rejti el a társadalom
elől az ölébe pottyant hetesikreket, hogy csak egyenként engedi ki őket az
utcára. A címszereplőknek (Noomi Rapace) egészen addig sikerül fenntartaniuk
sajátos életmódjukat, amíg az egyikük el nem tűnik, így hatan kénytelenek
nyomozásba kezdeni közös identitásuk álcája alatt.
Rokonszenvesen merész
lépés egy alkotótól, ha teljesen hátat fordít korábban már tökélyre vitt
megközelítésmódjának: a Náci zombikkal
befutott Tommy Wirkola hatodik nagyjátékfilmjében karrierje során először
mellőzi a humort, ugyanakkor a produkció egyetlen igazi rejtélye pont az, hogy
miért a Botkin–Williamson duó forgatókönyve késztette a norvég rendezőt
pálfordulásra. A disztópikus világot csak díszletnek használó krimi
cselekményét még nagy jóindulattal sem lehetne szövevényesnek nevezni, és a
papírnál is vékonyabb karakterek végképp egyértelműsítik, hogy csak hangzásra
jó az alapötlet. Semmi sem tudja elterelni a figyelmet arról, hogy szimpla
bérmunkát látunk, amelyben nyoma sincs a Wirkola korábbi munkáit jellemző
szenvedélyességnek: a két hosszú óráig tartó produkcióban tényleg csak azok
találhatnak örömet, akik odavannak Rapace látványáért.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
