|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziVolt egyszer egy NémetországBenke Attila
Es war einmal in Deutschland… – német-belga, 2017. Rendező: Sam Garbarski. Forgatókönyv: Michel Bergmann. Kép: Virginie Saint-Martin. Szereplők: Moritz Bleibtreu (David Bermann), Antje Traue (Sara Simon), Tim Seyfi (Fajnbrot), Mácsai Pál (Szoros), Mark Ivanir (Holzmann), Anatole Taubmann (Fränkel). Gyártó: Samsa Film / ZDF. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 102 perc. Az utóbbi években a Saul fia és az 1945
emlékeztek meg leginkább kreatív módon a Holokausztról. Nemes László és Török
Ferenc feszült, thrillerszerű történet keretei között idézték fel a hetven
évvel ezelőtti borzalmakat. A német születésű belga rendező, Sam Garbarski (Irina Palm, Vijay és én) a Saul fia
és az 1945 által kitaposott úton
indult el, és történelmi bűnfilmbe ágyazta a német zsidóság deportálásának és
megsemmisítésének traumáját a Volt
egyszer egy Németországban.
Sam Garbarski műve a
háborús bűnösök felelősségre vonásának évében, 1946-ban, Frankfurtban
játszódik. David Bermann és társai túlélték a haláltáborokat, nem kérnek többé
Németországból, Amerikába szeretnének emigrálni, és sefteléssel próbálják
összeszedni az utazáshoz szükséges pénzmennyiséget. Közben Bermannt megtalálja
a Szövetséges Ellenőrző Bizottság egy tisztje, Sara Simon, aki kollaborációval
vádolja a Hitlernek vicceket tanító egykori humoristát. A Volt egyszer egy Németország Bermann visszaemlékezései révén
egyszerre elemzi a háborús felelősség problémáját és a zsidók háború utáni
helyzetét.
Sam Garbarski történelmi
drámája egyértelműen akkor a legerősebb és legérdekesebb, mikor a komédiás
David Bermann visszaréved a múltba, és megpróbálja a történelmi eseményeket
kiszínezni, vagyis önmagát hősként beállítani. Így a nyilvánvaló mentegetőzés
miatt a nézők fejébe is befészkelheti magát a gondolat, hogy Bermann tényleg
kápóvá vált, és a hamis hősmítosz felépítésével ezt próbálja elfedni.
Nagy kár, hogy a férfi és
Sara közös múltidézését kevéssé érdekes jelenetek töltik ki, melyek csak
rabolják az értékes játékidőt, sőt elrontják a cselekmény lezárását is. A Volt egyszer egy Németország szívhez
szóló emberi dráma lehetne, ha kizárólag David Bermann történetére
koncentrálna, és nem erőltetné a humorosnak szánt, de többnyire jellegtelen
üzletelős epizódokat.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|