|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziTaxi 5Huber Zoltán
Taxi 5 – francia, 2018. Rendezte:
Franck Gastambide. Írta: Luc Besson, Stéphane Kazandjian és Franck Gastambide.
Kép: Vincent Richard. Szereplők: Franck Gastambide (Sylvain), Malik Bentalha
(Eddy), Bernard Farcy (Gibert), Edouard Montoute (Alain), Sand Van Roy (Sandy).
Gyártó: EuropaCorp / T5 Production. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 104 perc.
A globálisan piacképes
európai kommerszfilm újrakalibrálásával Luc Besson a rókabőr-gyártást is fix
pályára állította. Igaz, húsz évvel az áramvonalas első és tizeneggyel a
lefulladó negyedik után az újabb fehér taxit talán ő maga sem látta jönni. Bár
az eredeti alkotógárda (néhány mellékszereplőt leszámítva) messzire elkerülte,
az ötödik kör többé-kevésbé a sokadik újrafelhasználástól elvárható minimumot
hozza. A már alapjáraton is túlpörgetett gall akcióvígjátékot a suttyóhumorban
utazó, hazai pályán kimondottan népszerű Franck Gastambide porolta le. Az
író-rendező-főszereplő az első rész kedélyesen nacionalista rendőrfricskáját
ízléstelen gegekkel, a ripacskodás jellegzetesen francia válfajával és némi
finomhangolással meséli újra.
A Ferraris rablóbanda
után nyomozó, botcsinálta marseilles-i páros története amolyan aranyfogú taxishiénaként
törtetve térdig gázol a kutyagumiban és a hányásban, a szélvédőre tapadó
farpofák mögött néha azért megcsillan a fény. Kapunk például egy tényleg vicces
éttermi jelenetet és Gastambide a legendás Peugeot csomagtartójában is
becsempészi az arabokat és kisnövésűeket fetisizáló különös szerzői világát.
Elsősorban a célközönség közvetlen igényeit szolgálja ki, de a verbális
kakaskodás és a menetrendszerű autópornó mögött nemesebb szándékok is
felsejlenek. A főhőst leszámítva Marseille városában minden őslakos francia
agyatlan kretén, az ész és a szépség birtokosai kizárólag a bevándorlók
leszármazottai. Az Uber szabadlelkű sofőrjei, az összetartó, mindent megoldó
kedves zsiványok legyintve kerülgetik a visszataszító, botladozó idiótákat. A
cél világos, a káros előítéleteket ellenkező előjelű sztereotípiákkal
felszámolni kívánó módszer mégis bizarr. A kitartó rajongókat az efféle
ellentmondások és bárdolatlanságok a legkevésbé sem zavarják. Megkapják, amiért
jöttek és még mindig vannak annyian, hogy a hatodik fuvarjuk is biztosítva
legyen.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|