|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégMcDagadszNevelős Zoltán
Morgan Spurlock a dokumentumműfajban elérhető alkotói jelenlét legvégső fokát valósítja meg: nemcsak kérdezőként tűnik fel, és nemcsak a film készítését teszi filmje témájává, de egyenesen a saját bőrét viszi a vásárra, mint Frank Cole Élet halál nélkül című filmjében, melyben egyszemélyes Szahara-átszelő túráját örökítette meg (a második ilyen expedícióján végül sivatagi rablók gyilkolták meg). Az elsőfilmes Spurlock ennél hétköznapibb vállalást tesz, ami mindazonáltal igen komoly veszélyeket rejt magában egészségére nézve. Az amerikai (túl)étkezési szokások és a gyorséttermi koszt egészségtelenségét leleplezendő egy hónapig szigorú McDonald’s-diétát fogad, és közben folyamatosan vizsgáltatja magát orvosokkal és étkezési szakértőkkel. A szuperméretű hamburgerek, sültkrumplik és kólaadagok – vagyis zsír-, finomliszt- és cukortömegek – jóvoltából végül nemcsak meghízik, de komplex anyagcserezavarokra is szert tesz.
Az üzenet lényegét tekintve a film nem mond többet, mint amit a Magyar Televízió híradójának a napokban két percben sikerült elmondania: Magyarországon túl sok a kövér ember, és már a gyerekek is túltápláltak, ennek oka pedig a helytelen étkezés és a mozgáshiány. Amerikában minden nagyobb, több a gyorsétterem, többen járnak oda, és az adagokkal együtt a hájszövetek is szuperméretűek. Ennek látványa már önmagában lenyűgöző, ám a Michael Moore-i ambíciókkal is megáldott Spurlock egy kis összeesküvéses szálat is sző az ügybe: a gyorséttermi hálózatok már az iskolai étkeztetésbe is betették a lábukat, nem is beszélve a legkisebb gyerekeket megcélzó reklámfogásokról. A film helyenként bántóan hatásvadász, figyelemfelhívó szerepét azonban nem lehet eltagadni. A Sundance fesztiválon aratott siker és rendezői díj után a McDonald’s felfüggesztette a szuperméretű adagok akcióját és több iskola átdolgozta étkeztetési programját, de ennél is fontosabb, hogy a nézőt ráébresztheti, az ő felelőssége, hogy mit gyömöszöl a torkába.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1491 átlag: 5.44 |
|
|
|
|