KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Showgirls

Barotányi Zoltán

Hiába a nővérek intő példája: elindul végül a legkisebb lány is, hogy szerencsét próbáljon. Brutális apja mindhiába verte agyon hites édesanyját – a lány az árvák vacsorája helyett inkább a hamis csillogást választja, s a távolba szakadt hazánkfia (Mr. Eszterhas) vágta ösvényen osonva meg sem áll Lasz Vegaszig, mely helység, mint az a balvégzetű Elvisz Preszlitől tudható, a szerencse, a dzsekkpot, és a könnyű sikerek fővárosa.

     Némiképpen kudarcos érkezést követően hamarost állást kap egy helybéli sztriptízbárban, ahol túl kell élnie jónéhány – egy tüchtig táncbafojtott fejlődéstörténet hősnője számára kötelezően előírt – talajgyakorlatot. Mind közül a leginkább embertpróbáló a generációs hérosz, Kylie McLachlan alakította lelketlen impresszárió orgazmusának előcsalogatása, melynek eredőjeként (persze ez csupán afféle mechanikus oksági magyarázat) a lány bekerül a Nagy Revü tánckarába. Ez már nem afféle bugyilehúzogatós lájfsó: a Sztravinszkijon iskolázott hoppmesterek a Tűzmadár sajátságosan félreszublimált változatával szórakoztatják a nagyérdeműt. A tiszta szellemű hajadon elsőre megdöbben az itt található fertő mélységén és milyenségén, ám csakhamar rabul ejti őt is a rothadás fűszeres illata.

Filmünk radikálisan szakít a tisztaszívű lány versus mocskos környezet sztereotípiájával. A morális tisztaság Eszterhas úr saját házi mitológiájában pusztán tünékeny elvonási periódus, melynek végén úgyis visszaesik a szenvedélyek rabja. Nos, hősnőnk maga is bűnbe csábul – bár a nagy zuhanás nem rá, hanem a kar sztárjára vár, aki ambivalens vonzalmait ezentúl kénytelen a fekvőgipsz mögé rejteni.

Eszterhas a „bűnös város” mítoszának eme különösen penetráns változatát alighanem még a népi irodalom emlein cseperedett apai generációnak köszönheti – habár a megvalósítás szempontjából ez úgyszólván mellékes. Az élveteg nézőt amúgy is lenyűgözik majd a hoch érzéki táncszámok, a remekül összeválogatott zenék (szaundtrekket megvenni!), s közben elandalodva ábrándozhat azon, milyen kéjes látvány is lesz majd a szodomai pezsgőfürdőbe zúduló kéneső.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=294