|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
KrónikaTomás Gutiérrez Alea (1928–1996)N. N.
Hatvanhét éves korában meghalt Tomás Gutiérrez Alea, a kubai film egyetlen világszerte ismert és nagyra tartott rendezője. A jómódú havannai családban nevelkedett Alea joghallgató korában készítette első amatőr filmjeit iskolatársával, a majdan legendás operatőrré váló Nestor Almendrosszal. A friss diplomást kevéssé vonzza az ügyvédi karrier, inkább Rómába megy, a Centro Sperimentaléba filmrendezést tanulni. Kubába visszatérve csatlakozik Fidel Castro gerillamozgalmához, létrehozza a forradalmárok titkos híradófilm-műhelyét. A forradalom győzelme után ő készítheti el az első „szabad” dokumentarista játékfilmet Forradalmi történetek címmel. Alea azonban több volt lelkes propagandistánál, korán kivívta magának a kritika jogát a Tizenkét szék (1962) Kubára hangszerelt szatírájával és az Egy bürokrata halála (1966) kafkai sötétségű hatalomrajzával.
Élete alkonyán, halálos betegen ehhez a rebellis hagyományhoz nyúlt vissza Alea, amikor a homoszexualitás tabutémájáról (Eper és csokoládé, 1993) és az elpangott forradalomról forgatott keserű komédiát (Guantanamera, 1995).
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1378 átlag: 5.56 |
|
|
|
|