|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégEgyik viseli a másik terhétZalán Vince
A film címét a bibliából kölcsönözte a lipcsei születésű rendező, Lothar Warneke. S ez igazán nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a biblia könyv-valójában szinte mindvégig jelen van a filmben, az egyik főszereplő, egy evangélikus pap szanatóriumi éjjeliszekrényén, hogy azután helyet-helyet cseréljen a szobatárs rendőr-milicista fő olvasmányával, egy Lenin-kötettel. Amit a vásznon látunk, az lényegében nem más, mint enyhén ironikusra hangszerelt vita-dialógus egy kommunista és egy lelkész között a szektorokra osztott Berlin első hónapjaiban. A nézők között bizonyára akadnak majd olyanok, s nem is kevesen, akik a rendezőtől eltérően nem szanatóriumi idillként emlékeznek erre az időre, és olyanok is, akik a párt és az egyház képviselőitől egész életükben kevesebbet hallottak a toleranciáról, mint ahány eszmefuttatást vesztegetnek erre a filmben. Sőt, talán vannak, akik szívesebben néznének Németország keleti feléből származó olyan filmet, amely az evangélikus egyház és a hatalom mai kapcsolatairól szól. Mindazonáltal talán még ezek a nézők is megbocsátják a rendező szemérmetlen álnaivitását, annál az oknál fogva, hogy oly korban, mikor Európában embereket gyilkolnak le az államhatárokon, a párbeszédnek szüksége van minden rendű és rangú propagandára. Talán még olyan szemináriumi tündérmesére is, mint Lothar Warnekéé.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 896 átlag: 5.56 |
|
|
|
|