|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA mallorcai emberArdai Zoltán
Az egykor különös-friss tekintetű Bo Widerberg legutóbbi munkája alig emelkedik ki az átlagkrimik mérhetetlen özönéből. Nem a műfajváltás, valami más szürkítette el Widerberget: korábbi bűnügyi filmje, a Gyilkos a tetőn majdhogynem remekre sikerült. Ennek a mostaninak sincs semmi baja, csak a Roland Barthes-i punctum hiányzik nagyon belőle: bármiféle megragadó mozzanat, amiért emlékezhetnénk rá. Két nyomozó-főhősének arcát és mozgását már most is alig tudom felidézni, annyi rémlik azért, hogy rokonszenvesen mellőzték Starsky és Hutch kellemkedéseit. A történet kiindulópontja egy stockholmi bankrablás, amelyről kiderül, hogy nem egyszerű bűntény. A nyomozás szálai a svéd kormány egyik tagjához vezetnek, de olyan lustán és olyan kitaposott politkrimi-ösvényeken, hogy aki mindezek láttán nagyokat nyel izgalmában, az csak svéd honpolgár lehet. Nekünk, kívülállóknak csak simogató kellemességek maradnak, elsősorban a látvány olykori laza-finom dekorativitása: Widerberg-nek maradtak olyan stiláris erényei, amelyekkel talán nem is tudna leszámolni.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1694 átlag: 5.52 |
|
|
|
|