|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA borotvás gyilkosBérczes László
A krimi játék. Ennek a játéknak nélkülözhetetlen eleme az üldözés, a bunyó, a bűntett – többnyire gyilkosság. Bizonyos idő után egykedvű beletörődéssel nézzük ezeket a jeleneteket. Ami azonban igazán foglalkoztat bennünket: ki a gyilkos, hogyan fogják elkapni? Bűntettre persze szükség van, mert különben nem tudnánk játszani. De amit komolyan veszünk, az soha nem a vér, hanem a játék. A tetteknek a játék logikai rendszerén belül van hitelük vagy hitelességük – és ez nem feltétlenül azonos a valóságtükröző hitelességgel vagy hiteltelenséggel.
A borotvás gyilkos című csehszlovák film öszvérműfaj, mely egyesíteni akarja a társadalomábrázolást és a játékot. Lehetséges, hogy ez megoldható, de az eredmények – jelen esetben – azt mutatják, hogy csak didaktikus valóságábrázolásról beszélhetünk, ez pedig érdektelenné teszi magát a játékot is. Pillanatok alatt elkülönülnek jók és rosszak, túlságosan hamar tudjuk, hol keressük a gyilkost.
Az ifjú festőművészt holtan találják a városszéli cigánytelepen. Minden jel arra mutat, hogy a gyilkosságot valamelyik cigány követte el. Csakhogy a parancsnok idejekorán kifejti az eszmei mondanivalót: cigánykérdés létezik, de a régi rend e terhes örökségét, ezt az évszázados problémát rendszerünk meg fogja oldani. A figyelmes nézőnek ennyi elég ahhoz, hogy ne higgyen a felszínes jeleknek. A véres borotva és a meztelen cigánylány még nem bizonyíték. Igen, a tettest csak akkor leljük meg, ha leromboljuk előítéleteink falait. Borotvás gyilkosok „köztünk”, nem cigányok között is lehetnek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1178 átlag: 5.42 |
|
|
|
|