KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Husszein vére

Kulcsár Mária

 

Hófehér ló, jövőbe látó próféta, tiszta vizű forrás, felmálházott tevék, színesre festett arcú, szomorú menyasszony, saját hátukat véresre korbácsoló gyászolók rémisztő tömege; az európai néző szinte helyeslő bólintással veszi leltárba a keleti mondák közismert elemeit, ezt várta a messzi Pakisztánból érkező filmtől. A Husszein vére című film rendezője azonban túljár az eszünkön: okos, tisztességes mondanivalójának igájába hajtja a mesét. A szegények és elnyomottak védelmezője, a legendákból ismert Husszein feltámadó, új harcba indul. Ellenségei: zsarnokok és népnyúzók, zsoldosok és gyilkosok a régiek. A nagyhatalmak ravasz taktikáinak kiismerhetetlen szövevénye s a nagypolitikai szolgálatba állított, huszadik századi technikai eszközök azonban reménytelenül egyenlőtlenné teszik a küzdelmet. Az életét és vérét áldozó forradalmár nem veszi észre, sosem tudja meg, hogy sorsáról higgadt telefonbeszélgetések döntenek. A néző láthatja mindezt, tehetetlen részvéttel követve a magányos népi hős harcának lehetetlenné válását. A rendező ügyesen és hatásosan ötvözi az évezredes mondavilágot a napi politika aktuális eseményeivel. A mesék tiszta színeit, egyszerű szerkezetét, jól ismert figuráit használja fel, hogy elandalítsa a nézőt, majd aztán egy URH-rádió, egy gépfegyveres katonákat szállító dzsip vagy épp a tévéhíradókból ismerős párbeszéd segítségével figyelmeztet: mégsem mese, amit látunk, ne várjuk a mindent jóra fordító csodát.

Pakisztán filmművészete eddig ismeretlen volt számunkra, a lexikonokban is csak nehezen megjegyezhető nevekkel tűzlelt, néhány soros összefoglalást olvashatunk róla. Jó, hogy eljutott hozzánk ez az alkotás, mely figyelmünkre méltó képet nyújt a távoli ország ellentmondásos hétköznapjairól, politikájáról és ráadásul még jó film is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/04 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6760