Láttuk még

Hollónegyed

Báron György

A hatvanas évek elején, amikor a vén Európa minden tisztességes filmkészítője fellázadt a ”papa mozija” ellen, Svédországban is új hullám kelt szárnyra. Bo Widerberg első filmje, a svéd munkáskörnyezetben játszódó 1962-es Gyerekkocsi jelentette az új svéd film első zajos áttörését, majd ezt követte egy évvel később a második Widerberg-film, a nálunk most látható Hollónegyed. A színhely, az idő és a cselekmény sokat elárul abból, hogy képzelték Widenbergék másfél évtizede a kommercionalitásba süppedt svéd film megújítását. A Hollónegyed története 1936-ban játszódik, Malmö egyik nyomasztó munkásnegyedében. A munkások tüntetnek, a rádió a spanyol polgárháború eseményeit sorolja, más készülékekből Hitler üvöltése harsog. Az utolsó jelenetek egyikében pedig az egyik főszereplőt látjuk, amint a nácipárt korteseinek a sorfala között belép a szavazóhelyiségbe, és a baloldali pártokra adja voksát. Ebből is kitetszik, Widerberg – és a svéd új hullám – minden más európai filmes tömörülésnél szorosabban kapcsolódott konkrét politikai küzdelmekhez, osztályokhoz, pártokhoz és szakszervezetekhez.

Widerberg művészete – mint a Hollónegyed is mutatja – az erős társadalmi-politikai elkötelezettség ellenére is líraibb hangszerelésű, tompább tónusú, lekerekítettebb élű, mint példaképei, a neorealisták vagy az angol „szabad filmesek” kemény, érdes hangvételű munkái. Widerberg, a filmköltő, megkapó és lenyűgöző: képei felejthetetlen, meleg emberséggel átszőtt tudósítások egy reménytelen, cél és értelem nélküli életformáról. Widerberg, a forgatókönyvíró nem egyenrangú társa a rendezőnek. A film egésze szerkesztetlen, elnyújtott, egy idő után a rendező láthatóan egy helyben topog, kimeríthetetlen képi fantáziájának újabb petárdáira van szükség az egyre lankadtabb cselekmény továbblendítéséhez. Nem remekmű ezért a Hollónegyed, „csupán” színvonalas, helyenként lenyűgöző, s mindenekelőtt ígéretes film. Hogy Widerberg később beváltotta-e az indulásakor hozzá fűzött reményeket, azt eldöntheti a néző, aki ezt a korai filmet további életművének ismeretében, s két későbbi filmjével – a Joe Hill-lel és a Gyilkos a tetőn-nel – egy időben láthatja.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 1979/12 40. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8054

Cikk értékelése:

szavazat: 1062 átlag: 5.4