KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ügynökség

Klág Dávid

The Good Shepherd – amerikai, 2006. Rendezte: Robert De Niro. Írta: Eric Roth. Kép: Robert Richardson. Zene: Bruce Fowler. Szereplők: Matt Damon (Wilson), Angelina Jolie (Clover), William Hurt (Allen), Lee Pace (Hayes). Gyártó: Universal Pictures / Morgan Creek Production. Forgalmazó: Intersonic. Feliratos. 167 perc.

 

Szinte mindegyik titkosrendőr elsütötte már a vásznon, hogy senkiben sem lehet megbízni. Robert De Niro vizuálisan mérsékelten érdekfeszítő, de rettenetesen lomha filmje addig viszi a mantrát, hogy már a saját szinopszisában sem bízhatunk: Az ügynökség majdnem három órán keresztül a CIA megalakulásának háttérinformációival és az amerikai titkosszolgálat fikciós, de megtörtént eseményeken alapuló kavarásaival hiteget, hogy aztán egész idejét egy robotérzelmű kém sekélyes morális és családi konfliktusaira pazarolja. Életrajzi film egy több, valós személyből összegyúrt fantomról, aki végigélte a második világháborút, a hidegháború különböző fázisait a Disznó-öböltől kezdve a space race-en át a CIA épületének megnyitásáig, de a szolid patriotizmust kivéve semmi jel nem mutat arra, hogy akár minimálisan is élvezte volna az évek során önként magára vállalt teendőket. És ezt a komor homályt semmi és senki nem képes feloldani, hiányzik a kém- és paranoia-filmek teljes eszköztára, a suspense, az intrika és a rejtélyes duplafenekű dialógusok; ráadásul az erősen megkérdőjelezhető, a legkisebb szöveges karakterekre is szándékoltan ismert arcokból toborzott szereposztás – hosszú hiátusából visszatérő, teljes egy percig használt Joe Pescivel az élen – a filmet egy olyan fásult (és hamis!) történelemkönyvé degradálja, ami pont arról szól a legkevésbé, amiről mindenki szeretné, és arra hegyezi ki saját magát, ami senkit sem érdekel. Pedig szinte minden egyes kimondatlan mozzanat az amerikai titkosszolgálat korabeli működésében köteteket tud megtölteni, de ezek szerint egy igazi pillanatképért még várnunk kell az ugyancsak kérdéses valóságtartalmú, de messze érzelemdúsabb James Ellroy-életmű újabb adaptációira.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9208