|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziAdmirálisPápai Zsolt
Admiral – amerikai, 2008. Rendezte: Andrej Kravcsuk. Írta: Vladimir Valutszkij. Kép: Alex Rogyionov és Igor Grinyakin. Zene: Gleb Matvejcsuk. Szereplők: Konsztantyin Kabenszkij (Kolcsak), Elizaveta Bojarszkaja (Anna), Szergej Bezrukov (Kappel), Vladislav Vetrov (Timirev), Anna Kovalcsuk (Szofija). Gyártó: Film Direction / Dago Productions. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 124 perc.
Az 1920-ban kivégzett Alekszandr Kolcsak, a cári Oroszország (ellen)tengernagya, a polgárháborúban az antibolsevista koalíció főparancsnoka sokáig a történelmi emlékezet páriája volt. Rehabilitációja az ezredfordulón kezdődött a Legfelsőbb Bíróság ítéleteivel és szobrainak felállításával, majd 2005-ben az általa felfedezett és róla elnevezett – ámde a harmincas években átkeresztelt – Kolcsak-szigetek nevének visszaállításával tetőzött. A rehabilitációs folyamat része néhány vaskos monográfia és a 2008-ban készült – „az orosz Titanic”-ként emlegetett – látványos, nagy költségvetésű (16 millió dolláros) filmeposz is. A Titanic-hasonlatot az magyarázza, hogy Andrej Kravcsuk rendező nagy hangsúlyt fektet az akciók és a melodráma-elemek keverésére. A film első felében pazarul teljesít – példás rendben váltják egymást a harci szekvenciák és az érzelmesebb jelenetek –, a második részben viszont elgyengül. A CGI-effektekkel erősített akciók látványosak, feszültek, korszerűek (az expozíció bármely hollywoodi megapic díszére válna), a játékidő előrehaladtával azonban kiütközik, hogy mennyire ódivatú a film dramaturgiája.
Nem válik a film javára az ellentmondásos személyiségű Kolcsak glorifikálása sem. Kravcsuk egyfelől hűségesen leköveti a valós eseményeket (és nem csupán a történelmi eseményeket: a Kolcsak és egyik tisztjének felesége között szövődő szerelem például már a maga korában legendássá vált); másfelől minden olyan információt elhallgat, ami szeplőt ejthet hőse becsületén vagy megkérdőjelezi az általa képviselt célok tisztaságát (egy szó sem esik az 1918 novemberi eszer–mensevik alkotmányozó gyűlés tagjainak Kolcsak által elrendelt kivégzéséről, vagy a fehérek rablóakcióiról, amelyek végül a lakosság széles tömegeit a bolsevikok mellé állították). Az új Oroszország új hősöket keres, de csak a történelem kozmetikázásával talál rájuk. Akár a szovjethatalom idején.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 958 átlag: 5.36 |
|
|
|
|