KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/június
KRÓNIKA
• Szoboszlay Péter: Jan Poš (1920-1996)
AFRO-AMERIKAI FILM
• Turcsányi Sándor: Gangsta’ Paradise A fekete mozi
• Halápi Csaba: A közellenség Rap
OROSZ MÉDIA
• Vígh Zoltán: Kajf! Orosz média
• Vígh Zoltán: Kino
DOKUMENTUMFILM
• Simó György: Homunkuluszok es Holdjárók Beszélgetés Csepeli Györggyel és Wessely Annával
• Tamás Amaryllis: A szegények dühe Beszélgetés Ember Judittal
ANGELOPULOSZ
• Bori Erzsébet: Bűnbeesés közben Odüsszeusz tekintete
• Varga Balázs: A legmakacsabb brooklyni Harvey Keitel
• Vasák Benedek Balázs: A legmakacsabb brooklyni Harvey Keitel

• Tillmann József A.: A tengerparti kert Jarman, a kertész
• Bikácsy Gergely: Az írás meg a kép Marguerite Duras halálára
MARLENE DIETRICH
• Kőniger Miklós: Kicsit bolond Berlini hagyaték

• Pintér Judit: Egy város portréja Római szonáta
KRITIKA
• Bíró Yvette: Nyomkeresés a fehér városban Lisszaboni történet
• Bakács Tibor Settenkedő: Mitől szorong Hollywood? 12 majom
• Fábry Sándor: Nem fog a macska... Punta Grande
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mary Reilly
• Ardai Zoltán: Las Vegas, végállomás
• Barna György: Az utolsó tánc
• Barotányi Zoltán: Showgirls
• Tamás Amaryllis: A tuti balhé
• Hegyi Gyula: Madárfészek
• Barna György: Közönséges bűnözők
• Harmat György: A szerelem színei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az ajándék

Tüske Zsuzsanna


The Gift – amerikai, 2015. Rendezte és írta: Joel Edgerton. Kép: Eduard Grau. Zene: Danny Bensi és Saunder Jurriaans. Szereplők: Jason Bateman (Simon), Rebecca Hall (Robyn), Joel Edgerton (Gordo), Allison Tolman (Lucy). Gyártó: Blue Tongue Films / Blumhouse Productions. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 108 perc.

 


Nézői azonosulás tekintetében a domestic thriller talán a legemberarcúbb alműfaj a borzongás különféle tónusaira épült, passzivizált hőseit kemény próbatételek elé állító zsáner-nagyhatalomban. Az általában kisvárosi helyszínű, sötét, klausztrofób háztáji történetek tétje rendszerint nem egyetlen központi figura élete: magát a családot kell megmenteni a kívülről érkező fenyegetéstől, egyben a széthullás rémétől. A színész-író Joel Edgerton rendezői debütfilmje, Az ajándék is látszólag ezt a klasszikus mintát követi, a Csendes terrorhoz, vagy az Őrjítő vágyhoz hasonlóan háromszöget épít, amelynek két alappontján egy-egy férfi áll és a női figura kerül a csúcsra. Az ambiciózus Simon, feleségével, Robynnal, házassági válságkezelés és újrakezdés reményében Los Angeles külvárosába költözik. Mintaszerűvé átformált életükbe egy váratlan és furcsa szereplő lép be Simon régi osztálytársa, a különc Gordo személyében, akinek jelenléte elsősorban a férj számára válik egyre fojtogatóbbá, látszólag békés szándékkal adott ajándékai, de főleg a múltból hozott titkai miatt.

A sokoldalú Edgerton, akinek már szépen érik a helye a szerzői legendák klubjában, íróként ismét egy férfipárost helyez középpontba, akik között különös, sötét kötelék alakul ki (Országúti bosszú, Felony, The Square). A rafinált eszközökkel élő nézőbűvölő ezúttal is jellegzetes információ-visszatartó technikáját alkalmazza (Országúti bosszú, Felony), elliptikus kulcsjelenet(ek) mögé rejti el a fordulatot hozó lényeget, ráadásul zseniális huszárvágásokkal nem csak nézőpontot és főhőst, de egyúttal műfajt is vált, ravaszul kijátszva a zsánerkézikönyvet. Bravúros húzásával nem biztos, hogy beletalál a másfél órára elegendő popcornra és instant borzongásra éhező nézők szíve közepébe, de az semmiképp nem tagadható el sem az alkotótól, sem a filmtől, hogy kellő nyitottsággal csak nyerni, sőt akár ámulni is lehet rajta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12389