KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/június
KRÓNIKA
• Szoboszlay Péter: Jan Poš (1920-1996)
AFRO-AMERIKAI FILM
• Turcsányi Sándor: Gangsta’ Paradise A fekete mozi
• Halápi Csaba: A közellenség Rap
OROSZ MÉDIA
• Vígh Zoltán: Kajf! Orosz média
• Vígh Zoltán: Kino
DOKUMENTUMFILM
• Simó György: Homunkuluszok es Holdjárók Beszélgetés Csepeli Györggyel és Wessely Annával
• Tamás Amaryllis: A szegények dühe Beszélgetés Ember Judittal
ANGELOPULOSZ
• Bori Erzsébet: Bűnbeesés közben Odüsszeusz tekintete
• Varga Balázs: A legmakacsabb brooklyni Harvey Keitel
• Vasák Benedek Balázs: A legmakacsabb brooklyni Harvey Keitel

• Tillmann József A.: A tengerparti kert Jarman, a kertész
• Bikácsy Gergely: Az írás meg a kép Marguerite Duras halálára
MARLENE DIETRICH
• Kőniger Miklós: Kicsit bolond Berlini hagyaték

• Pintér Judit: Egy város portréja Római szonáta
KRITIKA
• Bíró Yvette: Nyomkeresés a fehér városban Lisszaboni történet
• Bakács Tibor Settenkedő: Mitől szorong Hollywood? 12 majom
• Fábry Sándor: Nem fog a macska... Punta Grande
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mary Reilly
• Ardai Zoltán: Las Vegas, végállomás
• Barna György: Az utolsó tánc
• Barotányi Zoltán: Showgirls
• Tamás Amaryllis: A tuti balhé
• Hegyi Gyula: Madárfészek
• Barna György: Közönséges bűnözők
• Harmat György: A szerelem színei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kilencedik kapu

Kömlődi Ferenc

 

Sematikus és szájbarágó fináléja ellenére Polanski új mozija tökéletes szórakozás. A mester nem bíbelődik technikai bravúrokkal, a szerkezetet nem bolondítja különös törésekkel, önmagukba visszatérő körökkel. Az események lineárisan peregnek, a mai mozi-néző számára kissé komótosan, de – fura – a több mint két óra alatt mégsem érezzük az időt. Alighanem (az ezúttal is remeklő) Johnny Depp játéka miatt. Még szerencse, hogy rá épül a film, mert a forgatókönyv bizony hagy némi kivánnivalót. Holott izgalmas az alaptéma, s az izgalmon túl: divatos is. Okkult könyvek, titkos szekták, szám-kabbala, sátánimádat, beavatási szertartások, mágikus jelek… Mindez aprópénzre váltva: néha olyan érzésünk támad, hogy az opus nem csak „misztikus thriller”, de stílusparódia is. Például a Liana Telfer által prezentált (gyilokba és káoszba fúló) fekete mise során. Vagy a tolókocsis Kessler bárónő halálakor: míg az arcon a halál előtti utolsó fintor ül, a tolókocsiba száműzött testet az örökkévalóság tüze emészti. A rítus üres (de több emberéletbe kerülő) hókuszpókusz, a fekete mágia őrült milliomosok játszadozása. A megvilágosodáshoz, avagy a pokolhoz vezető út abrakadabrák helyett a női testen keresztül vezet… Mindent elemészt a tűz: ódon kastélyokat, középkori (albigenseket és katárokat idéző) romvárakat, vagyonokat érő magánbibliotékákat. Máglyára vettetett a XVII. századi Árnyékkirályság kilenc kapujának szerzője is, a Szent Inkvizíció küldte oda. Merthogy – a legenda szerint – a remeket maga Lucifer sugallta, a világvárosi, csak a pénz és a még több pénz motiválta szuper(könyv)ügynökből magánnyomozóvá vedlő Johnny Depp New Yorktól Portugálián keresztül Párizsig mindenütt az ő szignatúráját keresi.

Polanski valaha remekműveket (Kés a vízben, Zsákutca, Iszonyat, Rosemary gyermeke, Vámpírok bálja) alkotott. A hagyományos esztétika szemüvegén keresztül nézve A kilencedik kapu fényévekre kullog mögöttük. Viszont a jelenkori néző – a hibák és a bosszantó didaktika ellenére – alighanem ez utóbbin szórakozik jobban.

Ennyit változott a világ.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/07 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2999