KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/június
KRÓNIKA
• Szoboszlay Péter: Jan Poš (1920-1996)
AFRO-AMERIKAI FILM
• Turcsányi Sándor: Gangsta’ Paradise A fekete mozi
• Halápi Csaba: A közellenség Rap
OROSZ MÉDIA
• Vígh Zoltán: Kajf! Orosz média
• Vígh Zoltán: Kino
DOKUMENTUMFILM
• Simó György: Homunkuluszok es Holdjárók Beszélgetés Csepeli Györggyel és Wessely Annával
• Tamás Amaryllis: A szegények dühe Beszélgetés Ember Judittal
ANGELOPULOSZ
• Bori Erzsébet: Bűnbeesés közben Odüsszeusz tekintete
• Varga Balázs: A legmakacsabb brooklyni Harvey Keitel
• Vasák Benedek Balázs: A legmakacsabb brooklyni Harvey Keitel

• Tillmann József A.: A tengerparti kert Jarman, a kertész
• Bikácsy Gergely: Az írás meg a kép Marguerite Duras halálára
MARLENE DIETRICH
• Kőniger Miklós: Kicsit bolond Berlini hagyaték

• Pintér Judit: Egy város portréja Római szonáta
KRITIKA
• Bíró Yvette: Nyomkeresés a fehér városban Lisszaboni történet
• Bakács Tibor Settenkedő: Mitől szorong Hollywood? 12 majom
• Fábry Sándor: Nem fog a macska... Punta Grande
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mary Reilly
• Ardai Zoltán: Las Vegas, végállomás
• Barna György: Az utolsó tánc
• Barotányi Zoltán: Showgirls
• Tamás Amaryllis: A tuti balhé
• Hegyi Gyula: Madárfészek
• Barna György: Közönséges bűnözők
• Harmat György: A szerelem színei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A csábítás elmélete

Köves Gábor

 

Színészként Tony Goldwyn (a stúdióalapító Samuel unokája) a tisztes középszerig vitte. Hogy rendezőként mire megy, még kérdéses, bár…, de ne ítéljünk korán! Goldwyn bemutatkozó munkája, a Séta a Holdon hangnemében személyes, költségvetésében szerény, hangulatában korhű „filmecske” volt, rövid ideig megtűrt darabja a két évvel ezelőtti multiplex-kínálatnak. A csábítás elméletében hiába is keresnénk bárminemű személyességet: olyan moziról van szó, melynek készítői vélhetően többet tudtak megcélzott közönségük fogyasztói szokásairól, mint szereplőik valós mozgatórugóiról. Öröm az ürömben, hogy a filmmel töltött másfél óra legalább fájdalommentesen telik, a romantikus komédia lestrapált műfajának minden bombabiztos fordulta a helyén van, a takaréklángra állított színészek profi módra hozzák a figurákat: Greg Kinnear a cserbenhagyót, Ashley Judd a cserbenhagyottat, Hugh Jackman a menedéket. Judd némi szex-appealt, az amerikai pályafutását az X-Mennel indító Jackman (mostanság nagyon megy az ausztráloknak) némi karizmát csempész a filmbe. Tudjuk, Judd legközelebb macskanő jelmezbe bújik, Jackman pedig Travolta partnere lesz a nyár egyik nagyszabású csimm-bumm cirkuszában. Hogy sejtetett tehetségükkel kezdenek-e valaha is valamit? – ez A csábítás elmélete egyetlen elgondolkodtató momentuma.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3385