KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/július
ETNOFILM
• Schubert Gusztáv: Még szomorúbb trópusok Etnofilm
• Jancsó Miklós: Antropológia ’96
• Fáber András: Szélmalmok Afrikában Beszélgetés Jean Rouch-sal
• Sipos Júlia: Mintha mindenki japán turista volna Beszélgetés Tari Jánossal
ÚJGENGSZTEREK
• Forgách András: Profik Szemtől szemben
• Csejdy András: Ásó, kapa, nagyharag A Bonnie és Clyde-legenda
LENGYEL FILM
• Mikola Gyöngyi: A változás apokalipszise Új lengyel filmek
• Antal István: Pillantás az Édenbe Beszélgetés Józef Robakowskival
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Képek kocsmája Mediawave ’96
• Simó György: Képek kocsmája Mediawave ’96
• N. N.: A hatodik Interjú Hartyándi Jenővel a Mediawave igazgatójával
• Bihari Ágnes: Indiánok kamerával
• Parti Nagy Lajos: Egy kanál fór
ARANY PÁLMA
• Simó György: Szembeszél Beszélgetés Iványi Marcellel és Durst Györggyel
ATOM EGOYAN
• Nánay Bence: A káosz rítusai Az Egoyan-dramaturgia
• Balázs Attila: Arsinée Khanjian szemöldöke Turkálás az atom ego-videotékában
KÉPREGÉNY
• Tóth András György: A film nyelvrokona Francia képregény
• Tóth András György: Ardennes pogányai Beszélgetés Didier Comèsszel
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Virtuális világnyelv
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Foci-nesze Égi manna
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Levelek Perzsiából
• Simó György: Itt van Eldorado
• Csejdy András: Elátkozott generáció
• Bori Erzsébet: Egy indián Párizsban
• Vidovszky György: Hasznos holmik
• Tamás Amaryllis: Még zöldebb a szomszéd nője
• Hungler Tímea: Tűz a víz alá!
• Csejdy András: Feküdj le kutyákkal...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kis virtuóz

Vincze Teréz

 

A vége főcím alatt próbálok úrrá lenni döbbenetemen és meglátni ebben a filmben azt a Chen Kai-gét, aki egykor az Isten veled, ágyasom! című remeket összehozta. Korábbi filmjei alapján sem volt kérdés, hogy a melodrámai hangütés, a felfokozott érzelmek művészetének szerves részét képezik, de a jobban sikerült darabokban mindettől mégis egyfajta távolságot tartott (például a választott történelmi korszakból adódóan, a kosztümös darabok nyújtotta jótékony absztrakció révén). A Togetherben azonban áttételek nélkül zúdul ránk a – nincs erre más szó – giccses cselekményfordulatok és operatőri „fogások” formájában egyaránt.

A történet egy 13 éves kisfiúról szól, aki apjával vidékről a fővárosba utazik, hogy felvételt nyerjen a legkiválóbb zeneiskolába, mivel igen tehetségesen játszik hegedűn. A felvétel azonban nem csak a tehetségen múlik, úgyhogy végül a nagyon egyszerű, de annál elszántabb apának kell rávennie egy „eltékozolt tehetségű”, lerobbant zenetanárt, hogy a fiút tanítsa. Egy idő után azonban az apa úgy látja, csak egy menő, sztárcsináló mesterrel lehet fiából igazi zenei nagyság, úgyhogy bekönyörgi a gyereket egy divatos mentorhoz. Mindez persze korántsem csak a gyerek érdekében történik, hanem azért, hogy méretes tanulságokat vonhassunk le a „régi” (az egyszerű vidéki emberek, a lerobbant zenetanár világa) és az „új” Kína (elegáns lakásban, nyugati bútorok közt, nyugati módon karriert menedzselő sztártanár) között. Ehhez jön még a kamaszfiú szexuális eszmélésének jegyében egy idősebb szomszédnő iránt érzett romantikus vonzalom, a karrierépítés érdekében a kortársaival való versengés kegyetlensége. Azt meg már el sem árulom, végül mi derül ki az ifjú csodagyerek származásáról, mert lehet, hogy el sem hinnék.

A sok szívszorító, tanulságtól duzzadó epizódot hihetetlenül szörnyű színészi játék – többek között sajnos a rendező (procc zenetanár) és kedves felesége (a szomszéd lány) révén –, és egészen elviselhetetlen fényképezési megoldások (az operatőr számára az ellenfény alkalmazása a legfőbb drámai kifejező eszköz) teszik szinte már szürreálissá.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/03 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4827