KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/július
ETNOFILM
• Schubert Gusztáv: Még szomorúbb trópusok Etnofilm
• Jancsó Miklós: Antropológia ’96
• Fáber András: Szélmalmok Afrikában Beszélgetés Jean Rouch-sal
• Sipos Júlia: Mintha mindenki japán turista volna Beszélgetés Tari Jánossal
ÚJGENGSZTEREK
• Forgách András: Profik Szemtől szemben
• Csejdy András: Ásó, kapa, nagyharag A Bonnie és Clyde-legenda
LENGYEL FILM
• Mikola Gyöngyi: A változás apokalipszise Új lengyel filmek
• Antal István: Pillantás az Édenbe Beszélgetés Józef Robakowskival
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Képek kocsmája Mediawave ’96
• Simó György: Képek kocsmája Mediawave ’96
• N. N.: A hatodik Interjú Hartyándi Jenővel a Mediawave igazgatójával
• Bihari Ágnes: Indiánok kamerával
• Parti Nagy Lajos: Egy kanál fór
ARANY PÁLMA
• Simó György: Szembeszél Beszélgetés Iványi Marcellel és Durst Györggyel
ATOM EGOYAN
• Nánay Bence: A káosz rítusai Az Egoyan-dramaturgia
• Balázs Attila: Arsinée Khanjian szemöldöke Turkálás az atom ego-videotékában
KÉPREGÉNY
• Tóth András György: A film nyelvrokona Francia képregény
• Tóth András György: Ardennes pogányai Beszélgetés Didier Comèsszel
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Virtuális világnyelv
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Foci-nesze Égi manna
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Levelek Perzsiából
• Simó György: Itt van Eldorado
• Csejdy András: Elátkozott generáció
• Bori Erzsébet: Egy indián Párizsban
• Vidovszky György: Hasznos holmik
• Tamás Amaryllis: Még zöldebb a szomszéd nője
• Hungler Tímea: Tűz a víz alá!
• Csejdy András: Feküdj le kutyákkal...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mrs. Henderson bemutatja

Takács Ferenc

Mrs. Henderson Presents – brit, 2006. Rendezte: Stephen Frears. Írta: Martin Sherman. Kép: Andrew Dunn. Zene: George Fenton. Szereplők: Judi Dench (Laura Henderson), Bob Hoskins (Vivian Van Damm), Will Young (Bertie), Kelly Reilly (Maureen), Christopher Guest (Lord Cromer). Gyártó: BBC / Future Films / Pathé Pictures. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 103 perc.

 

Stephen Frears a jelek szerint mindent megengedhet magának, ugyanis mindent meg tud csinálni: avantgárd auteuri színekben ugyanolyan jól játszik, mint a legműfajszerűbb kommersz patentek kopott gyepű pályáján, s közben érzékeny, intelligens, társadalmi-politikai felelősségről is tanúságot tevő „középutas” (azaz elitnek és tömegnek egyformán tetsző) filmekkel is gyakran rúg formás gólokat. Ezúttal boldog és felelőtlen filmet csinált, széles jókedvvel és bravúros játékossággal, bár igen szigorú és következetes önkorlátozással: a Mrs. Henderson bemutatja... kizárólag irodalmi, színházi és (persze) filmes közhelyeket, kliséket és patentokat tartalmaz, legalábbis anyagát tekintve. Valójában nem más, mind kéjes lubickolás az ismertben és a megkopottban, afféle egzotikus retró, a harmincas-negyvenes évek londoni színházi világának (és a korszak filmstílusának) a szeretetteljesen ironikus megidézése.

Már a szüzsé is kellemesen ismerős utánzat. Tőrőlmetszett szalonvígjáték, társasági-társalgási „jól megcsinált darab” a háború előttről, annak idején Noël Coward, Terence Rattigan, Ben Travers és társaik szórakoztatták ilyesmivel, többnyire több százas, sőt ezres sikerszériákban, a West End színházainak a közönségét. Végy egy lehengerlően „jelenvaló” karaktert és építs köréje vígjátéki cselekményt – ezt a valaha remekül bevált receptet veszi elő Frears, s a recept most is működik. Mrs. Henderson dúsgazdag nagypolgári asszonyság, fölényes, uralkodó típus, ellentmondást nemhogy nem tűrő, hanem nem is ismerő lény, aki tudja magáról, hogy neki csakis igaza lehet, és hogy őt soha sem érheti baj, Angliában semmiképpen, hiszen az ország végül is azért létezik, hogy az ő szeszélyeihez asszisztáljon és kedvteléseit kiszolgálja. Winston Churchill ő, női burokban: különc nagyság, aki az égvilágon mindent megengedhet magának, s akit akarata mindig győzelemre visz.

Mrs. Henderson, mivel elözvegyült és unatkozik, vesz magának egy színházat a Sohóban, s alkalmazza – bár nem szívesen, hiszen annyira „nem angol” – Vivian Van Damm félangol-félholland-félzsidó színházi szakembert, hogy csináljon zenés kabarét a színházban. Kettejük – a két társadalmi szélső érték – viharos viszonya, ellenszenvnek és szeretetnek a komikus párharca teszi ki a film cselekményét. Közben a kabaré merészen meztelen revüvé alakul át, aztán kitör a háború, Franciaország elestét a kabaréban is megsiratják (a BBC mellett a Pathé is betett pénzt a filmbe), aztán jönnek a bombázások, a színházat be kellene zárni, de Mrs. Henderson kitart: Churchill vért, verítéket és könnyeket ígért a háborúzó nemzetnek, Mrs. Henderson ennél valamivel konkrétabbat ad a frontra induló katonáknak útravalóul: formás keblek és gömbölyded popók élőképeit.

Judy Dench fergetegeset játszik, Bob Hoskins sem marad el sokkal tőle. Van még animációs főcím (külön ínyencfalat), humor és könny, szerelem, némi társadalomkritika, kisadag hazafias pátosz. Mindez könnyedén, kevéske – de éppen kellő mértékű – távolságot tartó iróniával-öniróniával, filmtechnikailag fölényesen tökéletes kivitelben. Apró remeklést láttunk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/06 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8633