KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/július
ETNOFILM
• Schubert Gusztáv: Még szomorúbb trópusok Etnofilm
• Jancsó Miklós: Antropológia ’96
• Fáber András: Szélmalmok Afrikában Beszélgetés Jean Rouch-sal
• Sipos Júlia: Mintha mindenki japán turista volna Beszélgetés Tari Jánossal
ÚJGENGSZTEREK
• Forgách András: Profik Szemtől szemben
• Csejdy András: Ásó, kapa, nagyharag A Bonnie és Clyde-legenda
LENGYEL FILM
• Mikola Gyöngyi: A változás apokalipszise Új lengyel filmek
• Antal István: Pillantás az Édenbe Beszélgetés Józef Robakowskival
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Képek kocsmája Mediawave ’96
• Simó György: Képek kocsmája Mediawave ’96
• N. N.: A hatodik Interjú Hartyándi Jenővel a Mediawave igazgatójával
• Bihari Ágnes: Indiánok kamerával
• Parti Nagy Lajos: Egy kanál fór
ARANY PÁLMA
• Simó György: Szembeszél Beszélgetés Iványi Marcellel és Durst Györggyel
ATOM EGOYAN
• Nánay Bence: A káosz rítusai Az Egoyan-dramaturgia
• Balázs Attila: Arsinée Khanjian szemöldöke Turkálás az atom ego-videotékában
KÉPREGÉNY
• Tóth András György: A film nyelvrokona Francia képregény
• Tóth András György: Ardennes pogányai Beszélgetés Didier Comèsszel
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Virtuális világnyelv
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Foci-nesze Égi manna
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Levelek Perzsiából
• Simó György: Itt van Eldorado
• Csejdy András: Elátkozott generáció
• Bori Erzsébet: Egy indián Párizsban
• Vidovszky György: Hasznos holmik
• Tamás Amaryllis: Még zöldebb a szomszéd nője
• Hungler Tímea: Tűz a víz alá!
• Csejdy András: Feküdj le kutyákkal...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Kis-nagy világ

Pápai Zsolt

Synecdoche, New York – amerikai, 2008. Rendezte: Charlie Kaufman. Szereplők: Philip Seymour Hoffman, Catherine Keener, Michelle Williams. Forgalmazó: Forum Home Entertainment. 118 perc.

Szerzőiséget emlegetni a kortárs filmről írva, pláne nem egy rendező, hanem forgatókönyvíró esetében, egyszerre gyanús, kockázatos és – látszólag – botor dolog. Charlie Kaufman mégis szinte provokálja ezt azzal, ahogy a szépemlékű klasszikus modernizmus néhány kulcstémáját (elidegenedés, kommunikációs problémák, a művészi pozíció válsághelyzetei) újragondolja az ezredelőn. Ráadásul teszi mindezt Hollywoodban, egy a modernizmusban oly népszerű forma, a tudatfilm keretei között.

A Kis-nagy világ Kaufman első olyan filmje, amelyet nem csupán íróként, hanem rendezőként is jegyez. Az új mozi A John Malkovich-menet és az Adaptáció mellé illeszkedik, ezeket bővíti trilógiává: míg előbbi a Színészt, utóbbi pedig a Forgatókönyvírót, addig a Kis-nagy világ a Rendezőt helyezi centrumba. Kaufman a maga rendezői debütálásában rögtön a kellős közepébe vág: a direktori munka kínjait veszi szemügyre, továbbá alkotás és valóság ágasbogas viszonyát vizsgálja.

A kiindulópont a Nyolc és félt idézi, annyiban legalábbis, hogy a főhős alkotói válsághelyzetét pszichés és fizikai nyavalyái súlyosbítják. Caden Cotard színirendező magát a nagybetűs életet kívánja színpadra vinni, és miközben belefeledkezik a munkába, lassan már nem tudja elválasztani egymástól a nagy művet és azt, amit az tükröz. Sőt: miközben a mű egyre csak dagad, Cotard élete lassan elenyészik.

Kaufman nem egyszerűen elismétli a mára közhellyé silányult metaforát az alkotót felfaló műről vagy a művészi munka önveszélyességéről, hanem napjaink valóságainak és virtuálvalóságainak egymást átjáró természetéről beszél úgy, hogy – sok posztmodernistával ellentétben – végig képes magasan tartani a tétet. Mi több közben humorizálni is tud, sőt némi poézisre is marad ereje, az pedig külön öröm, hogy alig van a filmjében abból a szofisztikáltságból, sőt – mondjuk ki – manírosságból, ami A John Malkovich-menetet és az Adaptációt elnehezítette.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9954