KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Örökzöld
• N. N.: Tomás Gutiérrez Alea (1928–1996)
MÉDIA
• György Péter: Tedd a magadévá! Média és közszolgálat
• Simó György: A civilizált reklám Beszélgetés Sipos Józseffel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A démon papucsa Cannes

• Bori Erzsébet: Két kutya húzta Az író Tarantino
• Horváth Antal Balázs: Amerika a taccsvonalról Hollywood-alsó
KÉPREGÉNY
• Kertész Sándor: A képregény Griffithe Százéves rokonság
ANIMÁCIÓ
• Karátson Gábor: Halkoporsók Animáció
DOKUMENTUMFILM
• Csejdy András: Kezelt dokumentumok Beszélgetés Domokos Jánossal és Dömötör Péterrel
• Simó György: Kezelt dokumentumok Beszélgetés Domokos Jánossal és Dömötör Péterrel
• Muhi Klára: A kíváncsiság kútja Magyar tarka
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Az élet filmje Virtuális természet
• Dániel Ferenc: A jövő a páviánoké Krízisképek
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Déltengeri presszózene Bukott angyalkák
• Csejdy András: Zoológus pácban Angyalok és rovarok
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Semmihasznák
• Ardai Zoltán: Teljes napfogyatkozás
• Schubert Gusztáv: Jefferson Párizsban
• Simó György: A szikla
• Takács Ferenc: Arc
• Vidovszky György: Leszámolás Denverben
• Boros József: Most és akkor
• Tamás Amaryllis: Legbelső félelem
• Hungler Tímea: Majomparádé
• Simó György: Menekülés az éjszakába

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hideghegy

Takács Ferenc

 

Minghella filmje eposzi léptéket alkalmaz és eposzi mértékkel mér: nem csupán terjedelme (majdnem két és fél óra a vetítés) és helyszínei (úgy fél földrészre való a tizenkilencedik századi amerikai tájból), hanem tárgyválasztása és előadásmódja is homéroszi.

A tárgy – az Iliász óta kötelező módon – a közösséget egyetemesen érintő súlyos esemény, amelynek élet-halál a tétje: azaz a háború. Polgárháborús történetet látunk, Észak és Dél harcát: a háború itt a pusztítás vak és közönyös mechanizmusa, megállíthatatlan gépezet. Egyben metafizikai jelkép, mégpedig rész-az-egész-helyett alapon: a vágyak és sorsok iránt teljességgel közönyös Természet, a céltalanul őrlő Idő szinekdochéja. Mindezt a film igazi eposz módjára, rezzenetlen nyugalommal és hűvös tárgyilagossággal ábrázolja.

A rokonszenv viszont a személyes sorsé, a boldogságát kereső, a kollektív gépezet szorításából menekülő egyéné. Egy déli katona történetét követjük, először visszapillantásokban, később egyenesbe váltó filmelbeszélésként: hogyan vonul hadba a falusi legény, miféle szörnyűségeket él túl, hogyan ássa ki magát hullahegyek és a föld alól, hogyan marad súlyos sebesülése ellenére életben, s hogyan szökik meg, s jut végül haza a Hideghegy tövében fekvő falujába, szerelméhez, a falu lelkészének árván maradt lányához, akivel végre egyesülhet a boldogságban, ha csupán egy röpke pillanatra is. Ez a történet – ha tovább faggatjuk értelmező hasonlatunkat, a homéroszi hőskölteményt – a közösség helyett inkább az egyéné, a Trója alól haza induló Odüsszeuszé, aki a halottak birodalmát is megjárva, s végül minden akadályt legyőzve hazajut Pénelopéhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1843