KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Örökzöld
• N. N.: Tomás Gutiérrez Alea (1928–1996)
MÉDIA
• György Péter: Tedd a magadévá! Média és közszolgálat
• Simó György: A civilizált reklám Beszélgetés Sipos Józseffel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A démon papucsa Cannes

• Bori Erzsébet: Két kutya húzta Az író Tarantino
• Horváth Antal Balázs: Amerika a taccsvonalról Hollywood-alsó
KÉPREGÉNY
• Kertész Sándor: A képregény Griffithe Százéves rokonság
ANIMÁCIÓ
• Karátson Gábor: Halkoporsók Animáció
DOKUMENTUMFILM
• Csejdy András: Kezelt dokumentumok Beszélgetés Domokos Jánossal és Dömötör Péterrel
• Simó György: Kezelt dokumentumok Beszélgetés Domokos Jánossal és Dömötör Péterrel
• Muhi Klára: A kíváncsiság kútja Magyar tarka
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Az élet filmje Virtuális természet
• Dániel Ferenc: A jövő a páviánoké Krízisképek
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Déltengeri presszózene Bukott angyalkák
• Csejdy András: Zoológus pácban Angyalok és rovarok
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Semmihasznák
• Ardai Zoltán: Teljes napfogyatkozás
• Schubert Gusztáv: Jefferson Párizsban
• Simó György: A szikla
• Takács Ferenc: Arc
• Vidovszky György: Leszámolás Denverben
• Boros József: Most és akkor
• Tamás Amaryllis: Legbelső félelem
• Hungler Tímea: Majomparádé
• Simó György: Menekülés az éjszakába

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Egy búcsú margójára

Veress József

 

A Filmvilág 9. számának nekrológ-írója meleg szavakkal búcsúztatta el Anatolij Szolonyicin szovjet filmszínészt, aki a közelmúltban ereje teljében távozott az élők sorából. Még nem volt ötvenesztendős sem. A méltatásban az áll, hogy „... a korán meghalt színésznek művészileg a legnagyobb szerencse adatott meg: csak jó filmben, csak nagyon jó filmben játszott.”

Ez a megállapítás mindenképpen korrekcióra szorul. Hiszen a Búcsú szerzője néhány sorral később megemlíti a Huszonhat nap Dosztojevszkij életéből című alkotást is, melyet – sajnos – nem sorolhatunk a jó filmek közé. És ez nem egyetlen példa. A jegyzetfüzet titkában – mint a Filmvilág recenzense ugyanazon szám 49. lapján megállapítja – Szolonyicint kellékként használták, ami megintcsak nem nevezhető szerencsének. A markáns szerep játszó rendkívül kapós volt az Andrej Rubljovot követően, ám tényekkel bizonyíthatjuk: középszerű, sőt gyenge filmekben is felkérték közreműködésre (ilyen a Szeretni az embert, a Testőr, vagy a még a Szovjetunióban sem bemutatott Szétdúlt fészek: a lista korántsem teljes).

Két tanulságot hadd fogalmazzunk meg a feltűnő pontatlanság apropóján. Az egyik: a lap tekintélyének és hitelének árt, ha – mint ezúttal is – a 2. és a 49. oldalán egymásnak homlokegyenest ellentmondó kritikai minősítéseket közöl. A másik: a legendákat ritkítani kell, nem pedig szaporítani. Lehet, magam is kategorikusan fogalmazok, de az a véleményem, hogy egyetlen olyan filmszínész sem volt még a világon, aki „csak nagyon jó filmben játszott” volna. Kivált, ha sokszor a kamera elé állt, mint Anatolij Szolonyicin.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6906