KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Örökzöld
• N. N.: Tomás Gutiérrez Alea (1928–1996)
MÉDIA
• György Péter: Tedd a magadévá! Média és közszolgálat
• Simó György: A civilizált reklám Beszélgetés Sipos Józseffel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A démon papucsa Cannes

• Bori Erzsébet: Két kutya húzta Az író Tarantino
• Horváth Antal Balázs: Amerika a taccsvonalról Hollywood-alsó
KÉPREGÉNY
• Kertész Sándor: A képregény Griffithe Százéves rokonság
ANIMÁCIÓ
• Karátson Gábor: Halkoporsók Animáció
DOKUMENTUMFILM
• Csejdy András: Kezelt dokumentumok Beszélgetés Domokos Jánossal és Dömötör Péterrel
• Simó György: Kezelt dokumentumok Beszélgetés Domokos Jánossal és Dömötör Péterrel
• Muhi Klára: A kíváncsiság kútja Magyar tarka
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Az élet filmje Virtuális természet
• Dániel Ferenc: A jövő a páviánoké Krízisképek
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Déltengeri presszózene Bukott angyalkák
• Csejdy András: Zoológus pácban Angyalok és rovarok
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Semmihasznák
• Ardai Zoltán: Teljes napfogyatkozás
• Schubert Gusztáv: Jefferson Párizsban
• Simó György: A szikla
• Takács Ferenc: Arc
• Vidovszky György: Leszámolás Denverben
• Boros József: Most és akkor
• Tamás Amaryllis: Legbelső félelem
• Hungler Tímea: Majomparádé
• Simó György: Menekülés az éjszakába

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mint egy angyal

Ádám Péter

 

A Jaoui-Bacri tandem második játékfilmje láttán az embernek olyan érzése támad, mintha visszalépés volna a sokat ígérő elsőhöz, A mások ízléséhez képest. Mintha ez a második film valahogy sápadtabb, vázlatosabb, csenevészebb volna. Már csak azért is, mert tulajdonképpen nincs is igazi cselekménye: van jellegzetes miliő (a „balparti” párizsi művészértelmiség sznob mikrovilága), van atmoszféra, van jó dialógus és van némi sovány konfliktus is, de mintha az alkotók a sztorit már fölösleges fényűzésnek érezték volna.

Étienne Cassard (a szélsőségesen egoista írófejedelem érzéketlen figuráját Jean-Pierre Bacri alakítja) gátlástalan zsarnokként uralkodik környezetén, a családján meg a párizsi könyvkiadás szemétdombján. Cassard korlátlan ura ennek a sekélyes értelmiségi látszatvilágnak, amelynek a filmben senki se meri megkérdőjelezni a törvényeit. Csak Lolita lázad ellene, kamaszlánya; ez az elbűvölő teremtés a film egyetlen hiteles figurája.

Vele mindössze az a baj, hogy duci. Hogy semmilyen szempontból sem tud, és nem is akar e látszatvilág kánonjának megfelelni. Jellemző, hogy még énektanára (Agnes Jaoui) se hisz benne, még ő is csak akkor fedezi fel a tehetségét, amikor kiderül, hogy az ünnepelt író lánya. Lolita képtelen ezt a látszatokra épülő értékrendet elfogadni. De ne várjunk drámai konfliktust, nagy megtagadást, heves összeütközést, a Mint egy angyal inkább a beletörődés, a lemondás, a csöndes fájdalom filmje. És persze a visszafogott iróniáé is.

Az eredeti francia cím (amely egyszersmind a filmben sokat emlegetett regénynek is címe) legelőször is a képi kultúra sekélyességére, de emellett, ha közvetetten, áttételesen is, a szülő-gyerek konfliktusra, sőt, a látszat és valóság, a felszín és mélység rövidzárlataira is utal. A film, igaz, sok újat nem mond se a férfiönzésről, se a párizsi íróvilág belterjes mikrokozmoszáról, de van egy-két megkapóan hiteles jelenete. És Lolita szerepében Marilou Berry (aki Josiane Balasko lánya) igazi felfedezés, nagyon nagy élmény, nélküle a film alig volna több átlagos karaktervígjátéknál.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/05 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8244