KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Örökzöld
• N. N.: Tomás Gutiérrez Alea (1928–1996)
MÉDIA
• György Péter: Tedd a magadévá! Média és közszolgálat
• Simó György: A civilizált reklám Beszélgetés Sipos Józseffel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A démon papucsa Cannes

• Bori Erzsébet: Két kutya húzta Az író Tarantino
• Horváth Antal Balázs: Amerika a taccsvonalról Hollywood-alsó
KÉPREGÉNY
• Kertész Sándor: A képregény Griffithe Százéves rokonság
ANIMÁCIÓ
• Karátson Gábor: Halkoporsók Animáció
DOKUMENTUMFILM
• Csejdy András: Kezelt dokumentumok Beszélgetés Domokos Jánossal és Dömötör Péterrel
• Simó György: Kezelt dokumentumok Beszélgetés Domokos Jánossal és Dömötör Péterrel
• Muhi Klára: A kíváncsiság kútja Magyar tarka
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Az élet filmje Virtuális természet
• Dániel Ferenc: A jövő a páviánoké Krízisképek
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Déltengeri presszózene Bukott angyalkák
• Csejdy András: Zoológus pácban Angyalok és rovarok
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Semmihasznák
• Ardai Zoltán: Teljes napfogyatkozás
• Schubert Gusztáv: Jefferson Párizsban
• Simó György: A szikla
• Takács Ferenc: Arc
• Vidovszky György: Leszámolás Denverben
• Boros József: Most és akkor
• Tamás Amaryllis: Legbelső félelem
• Hungler Tímea: Majomparádé
• Simó György: Menekülés az éjszakába

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A gyilkos; A csalás

Csillag Márton

Murder; Skin Game – brit, 1930; 1931. Rendezte: Alfred Hitchcock. Szereplők: Herbert Marshall, Nora Baring; illetve Edmund Gwenn, Jill Esmond. Forgalmazza: Caesar Film International. 90 és 85 perc.

 

Hitchcock két korai hangosfilmje nem tartozik hazai remekművei közé, és azon munkák sorát sem gazdagítják, melyekben felismerhető a kézjegy. Mégis tanulságos darabokhoz van szerencsénk, mert bennük a rendező megalkotta a humornak és a drámának azt a sajátos elegyét, mely a későbbiekben is olyan életszerűvé tette filmjeit. Itt nincsenek bámulatos bűntények és suspense, vannak azonban korlátozott mozgásterű hús-vér figurák.

Az 1930-ban készült A gyilkos morális-művészi drámába hajló krimi, élénk ecsetvonásokkal megfestett társadalomrajz, a középpontban egy londoni színészkirállyal, aki önszántából folytat nyomozást a gyilkosság miatt halálra ítélt szubrettke ügyében. Sir John meg van győződve arról, hogy a kolleginája megölésével vádolt lány ártatlan, ezért egy álszíndarabot ír, hogy olvasópróbára hívja, és ezzel csőbe húzza a kenyerét trapézművészként, női dresszekben kereső gyanúsítottat. A film színházi kulisszák mögötti expozíciója izgalmas nyomozást ígér, a középrészt azonban Sir John erkölcsi tipródása tölti ki (a valóság eljátszása után végre alakítani akarja azt), a finálé pedig dosztojevjszkiji fordulatot hoz. Ha tetszik, sokrétű vagy éppenséggel zsánerek közt ingadozó darabbal van dolgunk, melynek erejét csökkenti, hogy a transzvesztita gyanúsítottat egyértelműen romlott, bűnre kész emberként mutatja be.

A gyilkoshoz képest az 1931-es A csalás nagyon kerek, színpadra termett alkotás, egy vidéki arisztokrata család és egy betolakodó iparos bőrre menő torzsalkodásának rövid, de annál intenzívebb története. A cselekmény kiemelt jelenetei tágas szobákban játszódnak vagy éppen egy kastély parkjának árnyékos szegletében, és az indulatok is először terjedelmes szónoklatok formájában szabadulnak el, és csak utána jönnek a tettek. Hitchcock kiváló színészekkel játszatja el a kerek, tanulságos történetet, melynek felmondása során kevésszer él újító filmes eszközökkel. Az egyik ilyen ritka jelenet a viszálykodás középpontjában álló földbirtok árverése, ahol a rendező a Zsarolásból ismert hangjátékkal erősíti fel a suspence-technikával felfűzött képsorokat, és emeli el filmjét a színházi közvetítések színvonaláról.

Extrák: előzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9214