KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Örökzöld
• N. N.: Tomás Gutiérrez Alea (1928–1996)
MÉDIA
• György Péter: Tedd a magadévá! Média és közszolgálat
• Simó György: A civilizált reklám Beszélgetés Sipos Józseffel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A démon papucsa Cannes

• Bori Erzsébet: Két kutya húzta Az író Tarantino
• Horváth Antal Balázs: Amerika a taccsvonalról Hollywood-alsó
KÉPREGÉNY
• Kertész Sándor: A képregény Griffithe Százéves rokonság
ANIMÁCIÓ
• Karátson Gábor: Halkoporsók Animáció
DOKUMENTUMFILM
• Csejdy András: Kezelt dokumentumok Beszélgetés Domokos Jánossal és Dömötör Péterrel
• Simó György: Kezelt dokumentumok Beszélgetés Domokos Jánossal és Dömötör Péterrel
• Muhi Klára: A kíváncsiság kútja Magyar tarka
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Az élet filmje Virtuális természet
• Dániel Ferenc: A jövő a páviánoké Krízisképek
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Déltengeri presszózene Bukott angyalkák
• Csejdy András: Zoológus pácban Angyalok és rovarok
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Semmihasznák
• Ardai Zoltán: Teljes napfogyatkozás
• Schubert Gusztáv: Jefferson Párizsban
• Simó György: A szikla
• Takács Ferenc: Arc
• Vidovszky György: Leszámolás Denverben
• Boros József: Most és akkor
• Tamás Amaryllis: Legbelső félelem
• Hungler Tímea: Majomparádé
• Simó György: Menekülés az éjszakába

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Oltalom

Alföldi Nóra

Riparo – francia-olasz, 2007. Rendezte és írta: Marco S. Puccioni. Szereplők: Maria de Medeiros (Anna), Antonia Liskova (Mara), Gisella Burinato, Vitaliano Trevisan. Kép: Tarek Ben Abdallah. Zene: Cristiano Fracaro. Gyártó: Adesif Productions / Intelfilm S.r.l. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 98 perc.

 

A legalapvetőbb gender közhely isteni alapanyag lehet egy pikáns 21. századi melodrámához; a tétel szerint ugyanis nő-nő, férfi-férfi viszonyában, bár a felek nincsenek birtokában azon szimbolikus szerveknek, mely a kapcsolaton belül egyértelműen a domináns vagy éppen a passzív oldalra szorítaná őket, mégis kijelölik szerepköreiket: az egyik fél a „femme”, a másik a „butch” maszkjába bújik, valaki tehát olyan álcát ölt, amely nem a természetes neméből fakad.

Marco S. Puccioni filmje ezt a problémakört exponálja, a szaftosnak ígérkező mélylélek-búvárkodását azonban meglepően szárazan ecseteli, túlságosan is közhelyes konfliktusokkal és provinciális eszközökkel tartja a silányabb minőségű háztartási melodrámák színvonalán. Főhősei Anna és Mara, törékeny kapcsolatuk zavaró tényezőjét pedig egy harmadik ember, a marokkói Anis képezi, ki potyautasként csapódott hozzájuk vakációjuk során. A gondoskodási mániában szenvedő („femme”) Anna befogadja a fiatal arab srácot, ki iránt az eleinte idegenkedő, a párkapcsolatban eddig inkább a férfi szerepet betöltő („butch”) Mara zavaros érzéseket kezd táplálni. Puccioni ezt az izgalmas helyzetet több nézőpontból, de kissé gondatlanul járja körbe, alkalmanként osztálykülönbségek közti problémák mögé igyekszik rejteni, a lélekrajzot az olasz ipari város sivár helyszíneinek monoton váltakoztatásával maszatolja, szereplői árnyalását pedig a legelemibb attribútumok felsorakoztatásával intézi el: Mara férfias oldala atléta, tornacipő és sör által hangsúlyozódik, Anna nőiességének garanciája pedig Maria de Medeiros gyönyörűen öregedő babaarca.

Az Oltalom olyan, mint az olasz vidék újépítésű, regionális jellegeket hangsúlyozó házai – kínosan precíz arányok jellemzik, élesen metszett részletek díszítik, szögletes és puritán, úgy tetszik mintha egy reneszánsz perspektívamániás mester tervei alapján készült volna. Szépséghibája csupán annyi, hogy panel.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9856