KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: „Big Zbig”

• Csejdy András: Renton rave-be ér Trainspotting
• Kövesdy Gábor: Az elveszett bizonytalanság Antonioni és Wenders
• Herskó János: Két végzős beszélget Főiskola, főiskola
• Mispál Attila: Két végzős beszélget Főiskola, főiskola
• Nádori Péter: Gran Turmismo Herskó-filmek
MAGYAR MŰHELY
• Bihari Ágnes: A történelem hátsóudvara Beszélgetés Fekete Ibolyával
OROSZ MÉDIA
• Szilágyi Ákos: Jelcinméker, Lebegyméker Virtuális Oroszország
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Csajvadék Égi manna
• Fábry Sándor: Jedi a koktélbárban Tévédizájn
• Antal István: Luxusnyomorúság Divattévé
MULTIMÉDIA
• Politzer Péter: Cinemanet
• Halápi Csaba: CD-ROM a moziban
VITA
• Kovács András Bálint: Közszolgálati reklám?
• György Péter: Félreértés és némi naivitás
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Házas ember ajtót nyit Érzékek iskolája
• Forgách András: Veszélytelen viszonyok Carrington
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: A kertben
• Csejdy András: Tommy
• Ardai Zoltán: August King utazása
• Barna György: A hírek szerelmesei
• Hungler Tímea: Végképp eltörölni
• Mátyás Péter: Mission: Impossible
• Tamás Amaryllis: Senki bolondja
• Bíró Péter: Sztriptíz
• Harmat György: Egykoron harcosok voltak

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Lavardin felügyelő

Tamás Amaryllis

Az újhullámos rendezőből az évek során a francia bűnügyi filmek mesterévé lett Claude Chabrol e filmje a jómódú semmittevők világába vezet. Abban a különös élményben lehet részünk – fantáziátlan Derrickek, jópofáskodó Starskyk és nőbolondító Hutchok után, eltelve a sorozatkrimik együgyű nyomozóival –, hogy e bűnügyi történet (nem krimi!) legtitokzatosabb figurája épp Lavardin felügyelő. Miközben lassan úgy érezzük, hogy nyomozás közben a bűnös és áldozat egyazon kategóriába sorolódik, egyre inkább nő szimpátiánk a bizarr humorú Lavardin iránt. Lavardin személyisége, taktikája, ahogy bűnöst áldozatnak, áldozatot bűnösnek nyilvánít, segít visszaszerezni a felháborodás képességét egy olyan helyzetben és korban, amelyben már kialakult egyfajta megértés, társadalmi tolerancia a korrupcióval, a morális gátlástalanság lovagjaival, a büntetlen bűnösökkel szemben.

Lavardin ellentmondásos egyéniség. Módszerei közé tartozik a zsarolás, a bizonyítékok meghamisítása, de elvei – habár nem nélkülöznek némi cinizmust sem – becsületesek. Tudja, hogy sem a jogi paragrafusok mögé bújt „igazság”, sem a moralizálástól tartózkodó jogszolgáltatás nem menlevél annak, aki a humánus tartalmat, a méltóság megmaradt töredékeit még értéknek hiszi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/12 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5143