KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: „Big Zbig”

• Csejdy András: Renton rave-be ér Trainspotting
• Kövesdy Gábor: Az elveszett bizonytalanság Antonioni és Wenders
• Herskó János: Két végzős beszélget Főiskola, főiskola
• Mispál Attila: Két végzős beszélget Főiskola, főiskola
• Nádori Péter: Gran Turmismo Herskó-filmek
MAGYAR MŰHELY
• Bihari Ágnes: A történelem hátsóudvara Beszélgetés Fekete Ibolyával
OROSZ MÉDIA
• Szilágyi Ákos: Jelcinméker, Lebegyméker Virtuális Oroszország
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Csajvadék Égi manna
• Fábry Sándor: Jedi a koktélbárban Tévédizájn
• Antal István: Luxusnyomorúság Divattévé
MULTIMÉDIA
• Politzer Péter: Cinemanet
• Halápi Csaba: CD-ROM a moziban
VITA
• Kovács András Bálint: Közszolgálati reklám?
• György Péter: Félreértés és némi naivitás
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Házas ember ajtót nyit Érzékek iskolája
• Forgách András: Veszélytelen viszonyok Carrington
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: A kertben
• Csejdy András: Tommy
• Ardai Zoltán: August King utazása
• Barna György: A hírek szerelmesei
• Hungler Tímea: Végképp eltörölni
• Mátyás Péter: Mission: Impossible
• Tamás Amaryllis: Senki bolondja
• Bíró Péter: Sztriptíz
• Harmat György: Egykoron harcosok voltak

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szökés a halál elől

Schubert Gusztáv

 

Florence Nat ügyvédnő, e mű főhőse, a halálbüntetés eltörlésének híve. Midőn egy-egy vádlottat megment a halálos ítélettől (nem a felelősségre-vonástól), a feldühödött, bosszúvágyó tömeg kishíján meglincseli. Nálunk sem várná kellemesebb fogadtatás: az effajta magatartás közvéleményünk szemében (s ebben a tömegtájékoztatási eszközeink csak megerősítik) szinte bűnpártolásnak minősül. Az ügyvédnőről szóló, nézeteit propagáló film azonban akár közönségsiker is lehet. Ennek a lehetséges közönségsikernek a magyarázata az, hogy a rendező a törvény szentesítette emberölés barbár s végső soron önveszélyes, társadalomellenes voltát egy olyan példával próbálja bizonyítani, melyből ez az állítás nem vezethető le. A guillotine elől menekülő, ártatlansága tanúját (a valódi bűnöst) hajszoló s végül megtaláló elítélt kálváriája ugyanis nem a halálbüntetés elve, csupán eme elv hibás alkalmazása, a Justizmord ellen mozgósíthat... illetve mozgósíthatna, ha a bántóan affektált (Girardot), unottan rutinos (Brasseur), fakó (Perrin) színészi alakítások nem lohasztanák le eleve a vásznon megelevenedő sorsok iránti érdeklődésünket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6712