KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Itt is, ott is

Forgács Nóra Kinga

Tamo i ovde­ – szerb-amerikai-német, 2009. Rendezte és írta: Darko Lungulov. Kép: Mathias Schöningh. Zene: Dejan Pejovic. Szereplők: David Thornton (Robert), Mirjana Karanovic (Olga), Cyndi Lauper (Rose), Branislav Trifunovic (Branko). Gyártó: KinoKamera. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 85 perc.

Robert megkeseredett New York-i szaxofonos, aki ötvenes évei elején szembesül azzal, hogy súlyosbodó depressziója következtében nem képes már játszani. A véletlen hozza össze Brankóval, a szerb bevándorlóval, aki üzletet ajánl neki: ha elutazik Szerbiába, és feleségül veszi a fiú kedvesét, 5000 dollár üti a markát. A cél természetesen az amerikai vízum, az utazás hozadéka pedig könnyen kiszámítható: Robert változik, miközben megváltoztatja három ember életét.

Az Itt is, ott is szerb, amerikai és német koprodukcióban készült, a két fő helyszín két ikonikus város: New York és Belgrád. A városok által jelképezett társadalmi, történelmi szituációk és az emberi sorsok is sematikus ábrázolást nyernek kezdetben: a Robert számára élhetetlen New York a lehetőségek és a nagy átverések városa, míg a háborús sérüléseket viselő Belgrád egy sértett, de büszke és barátságos közösség lakóhelye.

A filmben mégis felismerhetően ott az erő, az érzékenység és a humor, a New York-i szál kalandos eseménysorában éppúgy, mint annak a lélektani folyamatnak a rajzában, ami időközben Belgrádban két felnőttet szabadít meg a magánytól: Brankó anyját (a Szerelmem, Szarajevóból ismerős színésznő, Mirjana Karanović visszafogott játéka lebilincselő), és a cinikusból romantikusba váltó hőst, Robertet. A két szál azonban nem szervesül igazán, a hatások gyengítik egymást, a jelenetek inkább szituációra vagy jellemre épülő gegeknek tetszenek, és a szükséges azonosulási felület is hiányzik.

Az árnyalt gondolkodás leginkább a zárlatban mutatkozik meg: bár a film történetét lekerekíti, az emberi történeteket mégis nyitva hagyja, csak éppen egy olyan pontra vezet el, ahonnan már van reális lehetőség a boldog(abb) folytatásra. A záró etap mellett a felütés vésődik még a néző emlékezetébe: a szelektív hulladékgyűjtőig tartó utcai versenyfutás a depressziós férfi és egy homeless-kinézetű nő között olyan remek geg, ami frappánsan érzékelteti a világban uralkodó érzelmi és gazdasági abszurditást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/04 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10222