KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bűn és büntetlenség

Barkóczi Janka

Bűn és büntetlenség­ – magyar, 2010. Rendezte: Novák Tamás, Skrabski Fruzsina. Kép: Czomba Albert, Banai Tibor Péter, Durkó Ádám, Kiss Sándor. Zene: Hárs Viktor. Szereplők: Biszku Béla, Balás-Piri László, Blaski József, Fekete Pál, Fónay Jenő. 70 perc.

 

Egy egész korszak vasökleként híresült el az ex-belügyminiszter Biszku Béla, aki úgy tűnik még nyolcvannyolc éves korában is képes komolyan felkavarni a kedélyeket. No nem polgárpukkasztásból vagy amolyan öreguras mindenmindegy huncutságból, hanem igaz hitből és meggyőződésből sokkolja a róla szóló filmre kíváncsiakat.

Novák Tamás és Skrabski Fruzsina alkotása megkísérli azt, amiről szüleik generációja a rendszerváltás környéki őrületben úgymond jóindulatúan elfeledkezett. Felkutatja az utolsó élő tanúk egyikét, és nem átallja őt az '56 utáni megtorlásokban játszott szerepével szembesíteni. A tanulság persze nem egészen úgy alakul, ahogy az ifjú riporterek előre elképzelik, mert a 2010-ben is elkötelezett kommunista Biszku úr a rosszul feltett kérdésekre ügyesen válaszolgat, és az ifjú riportereket (ha akarja) egész egyszerűen mellényzsebbe teszi. Végül talán nem is olyan nagy baj, hogy Novákék blazírtsága Michael Moore példaként állított akciódokumentumait meg sem közelíti, mivel a cinikus élharc valószínűleg nem állna túl jól nekik. Ha ugyanis a vitatható újságírói magatartáson és az átrázott riportalany mérhetetlennek azért nem nevezhető kálváriáján túltesszük magunkat, marad az elképedés és az abszurd kijelentések hallatán a közönség sorain ismételten áthullámzó kínos nevetés, amely a helyzetet minden ítéletnél pontosabban leleplezi. Mert a törékeny öregúr még mindig komolyan gondolja: neki senki sem fogja bemesélni, hogy az ’56-os forradalom spontán akció volt, és a rendszerváltás őt személyesen csak „rosszul érinti”. A formai hibákat a tartalmi jelentőség így gyorsan feledteti, és a film a teljes meggyőződésből, de tönk szélére vezetett rendszer működését a szemünk előtt modellezi. Habár a mű címe nem igazán frappáns, a lényeget és ezzel a kortárs társadalom egyik kulcsproblémáját mindennél pontosabban megragadja. És noha már Kádár sem bűnhődött raszkolnyikovi elánnal, de ő legalább mindebből megsejtett valamit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10255