KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Drogfilmek

Szerelmi álmok (Liszt)

Czirják Pál

Szerelmi álmok (Liszt) - magyar, 1970. Rendezte: Keleti Márton. Szereplők: Sinkovits Imre, Ariadna Sengelaja, Pécsi Sándor, Major Tamás. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 172 perc.

A néhány hónapja megjelentetett Mágnás Miska után most újabb alkotás válik hozzáférhetővé Keleti Márton gazdag rendezői életművéből. Bár valószínű, az 1970-ben készült Szerelmi álmok jelen kiadását inkább motiválta Liszt Ferenc születésének kerek évfordulója, mint a rendező személye.

A zeneileg gazdagon illusztrált, igényes kivitelű, látványos életrajzi film műfajának egyik legjelentősebb hazai reprezentánsa. Keleti a tőle megszokott professzionalizmuson túl azért is fordul különös gonddal témájához, mivel Liszt Ferenc életútjának megfilmesítése személyes kihívás számára. Tanulmányai kezdetén maga is zenei pályára készül; másrészt Liszt alakjával visszatérően foglalkozik, például az 1952-ben készített Erkelben is megidézi. Ezt a megkülönböztetett odafigyelést jelzi többek között az eredeti helyszínek felkeresése, a korhű ruhák, kellékek, hangszerek precíz összeválogatása, továbbá az, hogy a felcsendülő zeneművek olyan előadók interpretációjában szólalnak meg, mint Cziffra György és Szvjatoszlav Richter.

A történeti hitelesség mellett persze a közönségvonzó, fordulatos cselekményvezetés is fontos szempont maradt. Talán ezzel magyarázható, hogy Liszt zenei fejlődése helyett inkább szerelmi kapcsolataira fűzi fel főhőse élettörténetét Keleti. A feldolgozás regényességét erősítik a változatos, gyönyörűen fotografált helyszínek, Velence, Weimar, Pétervár hangulatos látképeitől a gazdagon díszített palotabelsőkig, melyek a korszak nézői számára mindenképp egzotikumként hathattak. Hildebrand István operatőr nagyvonalú kameravezetése és színkezelése különösen jól aknázza ki a szélesvászonban rejlő lehetőségeket. Így végül Keleti és alkotótársai keze alatt a film maga is egy romantikus művész romantikus életrajzává változik.

Extrák: a filmet egy húszperces keletkezéstörténeti összeállítás egészíti ki, amely a kétlemezes kiadvány második korongján kapott helyet, és amelyben Mácsai János zenetörténész beszél a műről és tematikus előzményeiről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10893