KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kavarás

Varró Attila

Blended – amerikai, 2014. Rendezte: Frank Coraci. Írta: Ivan Menchell és Clare Sera. Kép: Julio Macat. Zene: Rupert Gregson-Williams. Szereplők: Adam Sandler (Jim), Drew Barrymore (Lauren), Wendi McLendon-Covey (Jen), Bella Thorne (Hilary), Braxton Beckham (Brendan). Gyártó: Warner Brothers / Happy Madison Productions. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 117 perc.

Miután Adam Sandler a Ki nevet a végén két és fél órás szerzői önvallomásában leszámolt a kezdeti sikereit hozó freak-komédiákkal és csalódott az útkeresését jelentő romkomokban, minden figyelmét a családi vígjátékok felé fordította, amelyek hőse párnapos össznépi kiruccanás keretében (függetlenség napja, esküvő, újévi hajókirándulás, trópusi vakáció) helyet, célt és békét talál magának a középkorú rémálomban. Sandler azonban továbbra sem képes szabadulni a régi rutinoktól, az új terepen előbb az örökkamasz lúzert zavarta párszor végig (Nagyfiúk, Apa ég), majd romantikus hősét eresztette gyanútlan családanyára (Kellékfeleség). Eredeti címéhez híven (ami inkább Keverés) az idei Kavarás ismét romkom-alapkonfliktust hasznosít családi kontextusban: egy kamufamília bajforrásai helyett ezúttal két (látszólag) inkompatibilis csonka család kényszerű közös nyaralása hozza össze hősünket az álomanyukával, a hawaii luxusstrandok tejjel-mézzel folyó kánaánja helyébe pedig egy dél-afrikai üdülőfalu mesés csokigyára lép.

Túl azon, hogy a Kavarás két órás hossza ellenére sem képes több ízt kihozni az izgalmasnak tűnő „családi screwball” zsánerkeverékből a szokásos Sandler-köröknél (románc-romboló rinónász és majomzenekar; kedves ám félidióta színesek; ütős játék, mint poénforrás), Frank Coraci házirendező egyfajta önreflektív trilógiát teremt a sztáréletműben, jelezve a romkom-ciklus végpontját, amelyben épp a rokonlélek Drew Barrymore jelentette az ideális Évát a romantikus Adam mellett. Coraci nem csupán epizódszereplőket (meleg háttér-énekestől Tízmásodperces Tomig) és konkrét jeleneteket (a reggel ajtót nyitó gonosz ex) emel át a Nászok ászából és az 50 első randiból, de a párkapcsolati problémával konkrétan reflektál Sandler új komikus-státuszára (mint ezt a blending-motívumot megéneklő calypso-énekesek bizarr görög kórusa is jelzi). Fejlődésképtelen hősünk 1998-ban a megváltó szerelem sorsfordító erejével szembesült, 2004-re megbékélt a románctörténetek végtelen monotóniájával, 2014-ben pedig a szívcsata már csak eszköz egy több tagot számláló célközönség egyesítésére, amelyben a családapák mellett a nők és gyerekek is megkaphatják a nekik kijáró örömöket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11911