KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Bizalom

Gelencsér Gábor

Magyar, 1979. Rendezte: Szabó István. Szereplők: Bánsági Ildikó, Andorai Péter. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 102 perc.

 

A Bizalom Szabó István életművének ritkábban emlegetett darabjai közé tartozik. Mintegy csendesen megbúvik a pályakezdő új hullámos trilógia (Álmodozások kora, Apa, Szerelmesfilm) és a második „Oscar-díjas” trilógia között (Mephisto, Redl ezredes, Hanussen). S magában áll a hetvenes évek filmjei mellett is: a Tűzoltó utca 25. szürreális álomvilága és a Budapesti mesék allegorikus története után jóval egyszerűbb elbeszélés- és ábrázolásmódot képvisel, s ezzel a Mephistóval bekövetkező fordulatot készíti elő. A szerzői gondolat fenntartása és ugyanakkor a stílusváltás kulcsfilmjéről van tehát szó, amikor is Szabó a modernista formáktól eltávolodik, átlép egy konvencionálisabb, midcult művészfilmes beszédmódba, s ebben világsikert ér el. Már a Bizalom megkapja az Oscar-jelölést a legjobb idegennyelvű film kategóriájában, csakúgy, mint a következő trilógia valamennyi darabja, a Mephisto pedig el is nyeri a díjat. Nem akármilyen sorozat nyitánya tehát a film.

A Bizalom azonban önmagában is megérdemli a figyelmet: az életmű egyik legkiforrottabb, legtisztább, egyszerűen szólva legszebb munkája, amelyet a digitálisan felújított kép és hang miatt is érdemes újranézni. Így érvényesül ugyanis a film következetesen végiggondolt színvilága, a háború és a vészkorszak, 1944–45 telének ólomszürke lefojtottsága, amely a belső terekbe is behatol, s amelyekbe Vermeert idéző módon oldalról esik be csak némi fény. A fekvő asszony mellett ülő férfi kettőse, a test körvonalait sejtető hálóing redői, fehérrel megtört kék színe, mögötte a férfi pizsamakabátjának meleg árnyalata, az alvó női arcra vetülő árnyék és a képből kifelé néző férfi arcára eső fény – a DVD-n borítóján is idézett – beállítása valóban festményként állítja meg a zajos történelem pusztító rohanását, s fogalmazza meg tisztán képi eszközökkel az egymásra találás meghitt pillanatát. (A színvilág kialakításáról esik a legtöbb szó Fazekas Eszter beszélgetésében a rendezővel és Koltai Lajos operatőrrel, akiknek akkor indul több évtizedes művészi együttműködése.) A színek mellett a film – s innentől Szabó művészetének – másik legfőbb szereplője az arc, a két kiváló alakítást nyújtó főszereplőnek a félelemteli bizalmatlanságtól a felszabadító bizalomig számos regiszteren játszó tekintete. Egy rövid flashback, valamint a szereplők dialógusok közé illesztett belső monológja idézi csupán a korábbi filmek modernista eszközhasználatát, egyébként a rendező formai értelemben is a nyomasztó külvilág és az arcokon tükröződő érzelmek kettősére szűkíti le a figyelmét (s ez a szűkítés folytatódik a következő trilógiában, amelyre a filmek címe is egyértelműen utal). Ám Szabó ezen az új hangon is ugyanarról beszél, mint korábbi és ezt követő filmjeiben: a történelemnek kitett egyén sorsáról, az identitás megőrzéséről – minden szorító körülmény ellenére. A Bizalomban a lehető legnagyobb fesztáv képződik a külső és belső világ között, hiszen a két, nevét is elhagyni kénytelen idegen konspirációs okból kerül férjként és feleségként egy fedél alá, ahogyan az újabb történelmi fordulat, a háború befejezése szakítja el őket egymástól. Közben viszont – mindennek ellenére – az emberi élet legszemélyesebb, legbensőségesebb, legszebb pillanatát élik meg: a szerelmet.

Extra: Arcok történelmi megvilágításban – Beszélgetés Szabó Istvánnal és Koltai Lajossal (MaNDA, 2016, 42’)

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12704