KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rejtélyes alkony

Mátyás Péter

 

A film noir nem halott! A negyvenes és ötvenes években virágzó műfajt a hetvenes években Polanski Kínai negyede és Altman Hosszú búcsúja élesztette újjá. Napjainkban futószalagon sorjáznak a kiszínezett, Hollywood bódító illatával átitatott verziók. A test melege, a Szigorúan bizalmas, a Lost HighwayÚtvesztőben vagy a Démoni csapda a mai igényekhez igazított különböző színvonalú stíluskísérletek.

Robert Benton rendező világsikerét a Kramer kontra Kramernek köszönheti. Mostani darabja rutin detektívtörténet. Harry, az idős és állástalan magánnyomozó jelenleg barátai, az egykor népszerű színészházaspár kitartottja. Élete bealkonyult, egzisztenciája összeomlott, nyomasztó gondjai elől az alkoholizmusba menekül. A film eredeti, angol címe erre a lecsúszott, kilátástalan állapotra utal. Az ex-zsaru végre alkalmi munkát kap, megbízásból ki kell fizetnie egy zsarolót, ám hamarosan cselszövések közepén találja magát. A szenvedélyek, az emberi kapcsolatok intim megvilágításba kerülnek, immár adott a noir fülledt atmoszférája.

A mozi mégsem funkcionál igazán. A lefőbb ok a gyenge forgatókönyv: a cselekmény kimenetele megjósolható, minden fordulata előrelátható. A másik probléma az öreg Harry figurája. Paul Newmann kiváló színész, de hetvenhárom évesen nem ideális a szerepre. Olykor árnyékként mozog a műfaj kellékeivel gondosan kipárnázott világban, játéka érthetően kevéssé energikus, ami hatástalanítja a jól működő mechanizmust. Lehet, hogy túlzottak voltak elvárásaink, hiszen az alkotók már dolgoztak együtt 1994-ben, a Senki bolondjában. Mindamellett igazságtalanok lennénk, ha nem hívnánk fel a figyelmet a film rezignált és ironikus hangvételére, valamint Kieslowski kedvenc operatőrének, Piotr Sobocinskinek stílusos képeire. A femme fatale, a végzet asszonya alakját Susan Sarandon képviseli. Sugárzó erotikája még mindig megperzseli a férfi szíveket; azok közül való, akikért érdemes elkárhozni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3968