KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

A Magyar Mozgókép Alapítványról

N. N.

 

A Magyar Mozgókép Alapítvány Nemzeti Kuratóriuma döntött azokról a pénzkeretekről, amelyeket az Alapítvány 1991. IV. negyedévében a pályázatok alapján a magyar filmkultúra támogatására fordít, különböző szakterületeken. Az Alapítvány első pályázati felhívására mintegy 300, számos esetben jövő évi terveket is érintő, összesen több mini 1 milliárd forintot kitevő támogatási igény érkezett. Ez – tekintettel arra, hogy az egyén pályázók mellett a stúdiók filmtervek csomagjaival pályáznak – a pályázatok számának több mint kétszeresét kitevő, különböző időtartamú népszerű-tudományos, animációs, dokumentum- és játékfilm befejezésének előkészítésének vagy gyártásának szándékát jelzi. Tizennégy filmforgalmazó vállalat 45 művészfilm mozikba juttatásához igényelt támogatást. A moziüzemeltetők, a külön is szerveződő art-mozi és filmklub-hálózattá együtt, összesen 52 pályázattal kívánnak támogatáshoz jutni. A filmtudomány és a filmes szaksajtó is jelen van a pályázók között. A kilenc szakkuratórium véleménye alapján, azok elnökeit személyesen is meghallgatva döntött a Nemzeti Kuratórium az egyes szakterületekre fordítható keretösszegekről, a gyártás, a forgalmazás és moziüzemeltetés támogatása közti arányokról. A felosztott összeg az év hátralevő részére 220 millió forint.

Animációs filmes szakkuratórium: 15 mFt; dokumentumfilmes szk.: 20 mFt; játékfilmes szk.: 105 mFt; népszerű-tudományos szk.: 15 mFt; filmforgalmazói szk.: 25 mFt; moziüzemeltetői szk.: 15 mFt; art-mozi, filmklub szk.: 8 mFt; kísérleti, kutatási, képzési, könyv- és folyóiratkiadási szk.: 12 mFt; videó szk.: 5 mFt. Az összegeknek a pályázók közötti felosztásáról az egyes szakkuratóriumok döntenek.

A Magyar Mozgókép Alapítvány pillanatnyilag sajátságos helyet foglal el a nagyszámú hazai alapítvány között. Bár a magyar jogrendből hiányzik a „közalapítvány”, vagyis a közhatalmi intézkedéssel létrehívott alapítvány fogalma, a magyar mozgóképszakmának ez az intézménye de facto megtestesíti azt. Úttörő szerepet játszik abban a tekintetben, hogy közhasznú szervezeteket magában foglalva, illetve részt vállalva azok működtetésében ellát korábban „államosított” funkciókat, ez esetben a mecénási szerepkört, miközben fölszabadítja e szakmai szervezeteket az állam hatalmi, politikai befolyása alól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4230