KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gregory barátnője

Ardai Zoltán

 

Gregory-nak nincs, soha nem is volt barátnője. (Értsd: nője; a Gregory’s Girl egyszerűségének a magyarban sajnos semmi sem felel meg.) De lesz-e végre, és ha lesz, vajon ki lesz az? Bill Forsyth filmjének, pontosabban a film meséjének ezek a kérdések adnak feszültséget, amelyet bizonyára csekélynek éreznénk, ha nem találnánk valami lenyűgözőt a tizenötéves Gregory – egy skót iskola növendéke – figurájában. Forsyth azonban bámulatos alkalmi színészt talált a szerepre, aki nem pusztán egy bizonyos kamasztípus illusztrációja a filmen, hanem képes arra, hogy előre el nem képzelhető, egyszeri alakot adjon a típusnak, ismeretlent, de magát hipnotikusan megsejtetőt. John Sinclair gátlástalan közvetlenséggel érzékíti meg Gregory gátlások közt vonagló-fintorgó, egyszerre mesterkélt és ártatlanul nyitott kamasz-énjét. Gregory komikus, olykor már csaknem groteszk jelenség, de sokminden más is, szépnek és merésznek is láthatjuk őt, lehetőség szerint láthatnánk akár tragikusnak is: emberi egész. Ezért válhat a kamasz-komikum itt valóban mulattatóvá (szemben a hasonló témájú filmek többségével). Realitása annyira megragad, hogy alig vonni észre, Forsyth hogyan fordítja egyfajta költői (meséi) dimenzióba a cselekményt. Gregory-t naivitása végül átmenti minden veszélyen, megóvja a nagy gyötrelmektől, s úgy lebegteti az iskoláslányok praktikáin, mint partrasodró hullámokon. Ártatlan maga az egész film, olyannyira, hogy a vége felé már bűvös szigetnek érezzük Skóciát. A történet követése egyébként nem kíván külön energiát; Forsyth olyan nézőkre számított, akik hajlamosak figyelni a mellékes motívumokra, a háttérben zajló furcsaságokra és szívesen merülnek el a „cseh-skót” humorú, kitartott közjáték-jelenetek szemléletében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5984