KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/november
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: John Alton 1901-1996
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Marivaux és Sarajevaux Velence
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Fém és hús David Cronenberg filmjei

• Nádori Péter: Fehér-házi-mozi Amerikai elnökfilm
• Fáber András: A boldogság profán prófétája Casanova a filmsztár
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Csejdy András: És mégis mozog a kép Sundance filmhét

• Fáber András: A magyar Casanova
MULTIMÉDIA
• Horváth Antal Balázs: Paradicsom eszképistáknak Interaktív mozi
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Idiótaképzés Égi manna
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Szalon-beszélgetések Internet
MAGYAR MŰHELY
• Kristóf B. Attila: Mohács óta számoljuk a kudarcokat Beszélgetés Simó Sándorral
• Bihari Ágnes: A derengő lenyomat Beszélgetés Sopsits Árpáddal
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Póttörténelem A vád
• Nevelős Zoltán: Indokína aljas utcái A riksás fiú
• Csejdy András: Vegyes zöldség Négy szoba
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Véres aratás
• Barna György: Ha ölni kell
• Vidovszky György: Láncreakció
• Vidovszky György: Phenomenon
• Harmat György: Bölcsek kövére
• Barotányi Zoltán: A kalandor
KÖNYV
• Nagy Eszter: Föld Ottó: Fénytörések
• Politzer Péter: Dr. Kricsfalvi Anita: A filmrendező és a producer

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dermesztő szenvedélyek

Békés Pál

Minden dolgok mélyén – és ez alól egy mégoly rafinált film sem kivétel, mint a Dermesztő szenvedélyek – végtelenül egyszerű közhelyek lappanganak. Ilyesfélék: sose higgy a nőknek! És persze tucatnyi más, köztük egy hajszállal árnyaltabbak is. Például: egy pszichiáter soha, semmi körülmények között ne bonyolódjék szerelmi viszonyba páciensével, de még annak rokonságával sem, mert abból beláthatatlan bonyodalmak származhatnak! Lám, éppen ez történik a jóképű San Francisco-i pszichiáterrel is: a káprázatos Kim Basinger csapdájába esik. Ha Freud Álomfejtéseinek egy mellékes adaléka föl nem ébresztené gyanakvását, akkor talán meg sem érintené a kétely: vajon helyesen tette-e, amikor egy ritka, beszámíthatatlan állapotot okozó betegségre hivatkozva fölmenttette a bíróságon a férjgyilkos asszonyt. Hátistennek a gyanú fölébred, s a vonzó elmegyógyász megsejti: balek volt. Akcióba lép, s ennek révén a Dermesztő szenvedélyek akciófilmbe fordul. A psziché mezői helyett immár valóságos San Francisco környéki mezőkön zajlik a hajsza, mígnem egy magányosan meredező, s a film freudi szelleméből következően csakis fallikus asszociációkat kelthető világítótoronyban megtörténik a végső összecsapás. A gonosz annak rendje és módja szerint a mélybe zuhan, s az ármányt elnyelik a habok. A rendező azonban kifinomultabb alkat, hogysem ezzel a klasszikusan egyszerű megoldással beérné. A tanulságok összegzésére hivatott epilógus-jelenetben egyértelműen jelzi: mindaz, amit Kim Basinger magával vitt a hullámsírba, tovább él húgában – a veszedelem nem múlt el, készül az újabb gyilkosság.

A kelleténél valamivel hosszabb Dermesztő szenvedélyek messze felülmúlja az utóbbi időben vászonra került amerikai mozidarabok átlagát (nem mintha ez különösebb teljesítmény volna), feszes, pontos, a figyelmet mindvégig leköti, egészében véve hatásos és meggyőző; én például soha-soha-soha nem fogok szerelmi viszonyba keveredni pácienseimmel, s ennek csupán egyik oka, hogy nem vagyok pszichiáter.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/10 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=580