KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/november
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: John Alton 1901-1996
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Marivaux és Sarajevaux Velence
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Fém és hús David Cronenberg filmjei

• Nádori Péter: Fehér-házi-mozi Amerikai elnökfilm
• Fáber András: A boldogság profán prófétája Casanova a filmsztár
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Csejdy András: És mégis mozog a kép Sundance filmhét

• Fáber András: A magyar Casanova
MULTIMÉDIA
• Horváth Antal Balázs: Paradicsom eszképistáknak Interaktív mozi
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Idiótaképzés Égi manna
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Szalon-beszélgetések Internet
MAGYAR MŰHELY
• Kristóf B. Attila: Mohács óta számoljuk a kudarcokat Beszélgetés Simó Sándorral
• Bihari Ágnes: A derengő lenyomat Beszélgetés Sopsits Árpáddal
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Póttörténelem A vád
• Nevelős Zoltán: Indokína aljas utcái A riksás fiú
• Csejdy András: Vegyes zöldség Négy szoba
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Véres aratás
• Barna György: Ha ölni kell
• Vidovszky György: Láncreakció
• Vidovszky György: Phenomenon
• Harmat György: Bölcsek kövére
• Barotányi Zoltán: A kalandor
KÖNYV
• Nagy Eszter: Föld Ottó: Fénytörések
• Politzer Péter: Dr. Kricsfalvi Anita: A filmrendező és a producer

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem nélkül

Csantavéri Júlia

 

Felszínesség és kimódoltság jellemzi a lengyel rendezőnő filmjét. Pedig a történet jó ritmusban pereg, s látszólag több érdekes témát is érint. A főhős foglalkozása – egy pályakezdő újságírónőről van szó – eleve jó lehetőséget ad változatos helyszínek és társadalmi témák felvonultatására. Ebben a filmben azonban az orvosi korrupció vagy a nagyvállalat csődje csak panelelem, kellék Ewa Bracka emberi és újságírói karakterének felvázolásához. Hamar kiderül, hogy doppingszerekkel és karatéval felvillanyozott lényét valójában egyetlen cél hajtja: visszajutni Rómába, hogy ott viszontlássa kislánya apját, aki elhagyta és megalázta.

Kíméletlen karrierizmusa, mások szenvtelen kihasználása mögött a legbanálisabb szerelmi történet áll, kihívó emancipáltsága a legkonvencionálisabb sebeket és vágyakat takarja. A rendezőnő a háttérben hagyja a főhős környezetét; a szerkesztőségből, az Ewa cikkeinek, riportjainak témájául szolgáló termelési vagy etikai problémákból csak annyit mutat meg, amennyit azokból Ewa meglát. Éppily elnagyolt figurák a férfiak, akiket az újságírónő az előrejutás lépcsőfokainként használ.

Ez a módszer: a társadalmi környezet leszűkítő és egyszerűsítő perspektívából való ábrázolása a dramaturgiailag központi helyen álló leányszállói történetben válik igazán bántóvá. Egyrészt mert a faluról a városba szakadt lányok sorsát egyértelműen azonosítani az alkoholizmussal és a szexuális kiszolgáltatottsággal már több mint egyszerű felszínesség, másrészt mert így Ewa ebben a számára oly fontos riportban sem szembesül a valósággal, összeroppanása csak az őt ért súlyos kudarcból adódik, nem tartalmaz felismerést. Itt menthetetlenül kiderül: a sematikusan ábrázolt környezetben a felszínesen láttatott kapcsolatok rendszerében a főhős alakja is elnagyolt marad. Az ő belső erőtereit, valódi indítékait sem ismerjük meg. Csak a könnyeket, a szenvedést látjuk, de a fájdalom igazi oka homályban marad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/08 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6864