KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/november
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: John Alton 1901-1996
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Marivaux és Sarajevaux Velence
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Fém és hús David Cronenberg filmjei

• Nádori Péter: Fehér-házi-mozi Amerikai elnökfilm
• Fáber András: A boldogság profán prófétája Casanova a filmsztár
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Csejdy András: És mégis mozog a kép Sundance filmhét

• Fáber András: A magyar Casanova
MULTIMÉDIA
• Horváth Antal Balázs: Paradicsom eszképistáknak Interaktív mozi
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Idiótaképzés Égi manna
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Szalon-beszélgetések Internet
MAGYAR MŰHELY
• Kristóf B. Attila: Mohács óta számoljuk a kudarcokat Beszélgetés Simó Sándorral
• Bihari Ágnes: A derengő lenyomat Beszélgetés Sopsits Árpáddal
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Póttörténelem A vád
• Nevelős Zoltán: Indokína aljas utcái A riksás fiú
• Csejdy András: Vegyes zöldség Négy szoba
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Véres aratás
• Barna György: Ha ölni kell
• Vidovszky György: Láncreakció
• Vidovszky György: Phenomenon
• Harmat György: Bölcsek kövére
• Barotányi Zoltán: A kalandor
KÖNYV
• Nagy Eszter: Föld Ottó: Fénytörések
• Politzer Péter: Dr. Kricsfalvi Anita: A filmrendező és a producer

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Férfias idők

Csala Károly

A férfias idők, természetesen, riasztó idők voltak a nők számára. Meg egyik-másik férfi számára is. Folklórként tanuljuk, hogy hajdanán itt is, ott is szokás volt a vérbosszú éppúgy, mint a lányrablás. Ilyen környezetről és ilyen korról szól Eduard Zahariev filmje: nem teszi idézőjelbe a „férfias” jelzőt, de úgy érti. Megpróbál behatolni ebbe a szigorú szokások által korlátolt világba (amelynek maradványai ma is élnek a Balkán egyik-másik zugában), hogy belülről mutassa ki ellentmondásait. Másfelől az egészet fölfoghatjuk úgy, mint a szerelem és a szenvedély örök drámáját, nemzedékek összeütközését. Csakhogy az ilyen fölfogáshoz romantikus világszemlélet szokott párosulni, s ez az, ami végképp hiányzik Zahariev művéből. Nikolaj Hajtov remek novelláiból aprólékos realista módon teremt markáns képi világot, majd – amikor már úgy véljük, hogy százszázalékosan „értjük”, mit is akar a rendező – egy jókora csavarintással a kisrealista ábrázolástól messze-messze eső sorstragédia vonalvezetésével hoz bennünket zavarba Zahariev: gondolkoztat el azon, vajon mennyi ebből a történetből a múlt, s mennyi a ma is érvényes, a jelen?…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7955