KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/november
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: John Alton 1901-1996
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Marivaux és Sarajevaux Velence
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Fém és hús David Cronenberg filmjei

• Nádori Péter: Fehér-házi-mozi Amerikai elnökfilm
• Fáber András: A boldogság profán prófétája Casanova a filmsztár
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Csejdy András: És mégis mozog a kép Sundance filmhét

• Fáber András: A magyar Casanova
MULTIMÉDIA
• Horváth Antal Balázs: Paradicsom eszképistáknak Interaktív mozi
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Idiótaképzés Égi manna
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Szalon-beszélgetések Internet
MAGYAR MŰHELY
• Kristóf B. Attila: Mohács óta számoljuk a kudarcokat Beszélgetés Simó Sándorral
• Bihari Ágnes: A derengő lenyomat Beszélgetés Sopsits Árpáddal
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Póttörténelem A vád
• Nevelős Zoltán: Indokína aljas utcái A riksás fiú
• Csejdy András: Vegyes zöldség Négy szoba
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Véres aratás
• Barna György: Ha ölni kell
• Vidovszky György: Láncreakció
• Vidovszky György: Phenomenon
• Harmat György: Bölcsek kövére
• Barotányi Zoltán: A kalandor
KÖNYV
• Nagy Eszter: Föld Ottó: Fénytörések
• Politzer Péter: Dr. Kricsfalvi Anita: A filmrendező és a producer

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Elvarázsolt április

Takács Ferenc

Mike Newell már ebben a filmjében is próbálgatta azt az érzés- és látásmódot, amely két évvel később a Négy esküvő és egy temetésben keltett kellemes feltűnést: a szórakoztatóipari követelményekkel való egyszerre hiperdörzsölt, egyszerre kéjesen naiv azonosulást, az eredmény felől nézve sebezhetően őszintének látszó, a szándék oldaláról tekintve nyilván gyilkosan tudatos fegyverletételt a giccs, a slokk, a smalc, a klisé, a patron, stb. kívánalmai előtt. Ezúttal jellegzetes angol tv-mozifilmet látunk, finom retromunkát, a húszas évek világának, az első világháború utáni Anglia polgárvilágának a gondos és szeretetteljes megidézését, közepében az angol önismeret egy ősrégi, irodalomban-filmen gyakran taglalt közhelyével: a ködös-esős északi hazájuk merev érintkezési formái közé szorított, érzelmekre, indulataik kinyilvánítására képtelen, bedugult lelkű angolokból a hányaveti mediterrán közvetlenség, az olasz lárma, piszok és napfény érző emberi lényeket varázsol elő.

Az Elvarázsolt áprilisban is ez a recept működik: négy angol úri hölgy kibérel egy olasz kastélyt, hogy kis időre megszabaduljon az otthoni (meteorológiai és emocionális) hidegtől és nyiroktól, idővel aztán – némi bonyodalmak és félreértések árán – férjeik-szeretőik is megérkeznek, s lám, a ház és a hely varázslata egymás utáltjaiból egymás szeretteivé teszi őket. Ennyi a film. Van benne még egész vásznat betöltő telihold, tarka virágok vad orgiája, napfény, tenger, spagettihumor és persze szimbólum is: egy leszúrt sétabot, amely kivirágzik. Gyönyörű, gusztusos, romlottan tudatos giccs, melynek minden képkockáját önfeledt örömmel issza be az ilyesmire fogékony néző.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/08 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=933