|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
DVDMarsbéli krónikák I–III.Sepsi László
The Martian Chronicles – amerikai, 1980. Rendezte: Michael Anderson. Szereplők: Rock Hudson, Gayle Hunnicutt. Forgalmazó: Fantasy Film. 300 perc.
Ray Bradbury az ötvenes években megjelent, regénynek álcázott novellafüzérét a nyolcvanas évek fordulóján kortársa, a többek között Spielberg Párbaja alapjául szolgáló novellát és a Legenda vagyokot is jegyző Richard Matheson idomította a kisképernyő követelményeihez. A Marsbéli krónikák Michael Anderson (1984) által rendezett, háromszor száz perces tévésorozat-verziója – melynek első része a sikertelen Mars-expedíciók, középső epizódja a kolonizáció folyamatának, zárlata pedig mindkét civilizáció pusztulásának történetét meséli el – ezáltal képviseli az amerikai fantasztikus irodalom két meghatározó alakjának sajátos együttműködését. Az adaptáció során éppen az veszett el, ami Bradbury munkásságának esszenciáját adja: Matheson átiratában Wilder ezredes személyében kiemel egy főhőst a széttartó epizódok forgatagából, lenyesegeti az eredeti lírai intermezzóit és az egyéb elkalandozásokat, hogy mindvégig csupán a két civilizáció interakciójára koncentrálhasson, egyúttal a Legenda vagyok tanulságaihoz hasonlóan hangsúlyozva a „másik” fogalmának relativitását. Ezzel egy időben a tévéverzió direkt aktuálpolitikai áthallásokkal is gazdagodott: míg az eredeti szöveg, elsősorban Bradbury melankolikusan filozofikus, és ezáltal mindvégig az univerzalitások szintjén mozgó közelítésmódjának köszönhetően következetesen távol maradt a nemzetközi helyzetre adott reflexióktól, addig a hidegháború talán legsötétebb éveiben készült adaptáció már a két kultúra harcának motívumán túl is leütögeti a felröppenő labdákat. A poszt-apokaliptikus sci-fik zsánerébe besoroló harmadik epizód már ezer szállal kötődik az ugyanezen években készült atomcsapás-filmekhez: az idegen bolygón is a végóráit élő emberi civilizáció és a maroknyi túlélő eszképizmustól hajtott végső gesztusai a hidegháború ihlette tömegfilmek legkeserűbb jelenetei közé tartoznak. Az amerikai pionír-szellemiség Matheson árnyalatnyival pesszimistább felfogásának köszönhetően az eredetinél is direktebb módon kerül idézőjelbe, s habár a zárlatban újra átviláglik Bradbury szívmelengetően humanista gondolkodásmódja, ezúttal vajmi kevéssé enyhíti a két világ pusztulásának krónikájából kibontakozó, komor kor- és emberképet.
Extrák: előzetesek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1519 átlag: 5.4 |
|
|
|
|