|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
PostaHibaigazításPeternák Miklós
A Filmvilág 1992. decemberi számában az INTERMÉDIA Tanszékről közölt interjúba számos hiba csúszott, melyek közül egynek a helyesbítését kérem.
A bevezető szöveg említi, hogy e tanévben vendégtanárként meghívtuk Ivan Ladislav Galeta „szerb” művészt – a tények iránti tisztelet azonban megköveteli, hogy leszögezzem, Galeta, aki Zágrábban él, inkább horvátnak mondható. Bár anyja magyar, apja cseh, bátyja német, és bár se a szerb nép, se a szerb művészek ellen semmi kifogásunk, azt ennek ellenére sem állíthatjuk, hogy Galeta ne inkább horvát lenne, mintsem szerb. Különös tekintettel a születés helyére stb. Közel vagyunk egymáshoz és felületesen – sem – ismerjük egymást. Galeta két filmet készített a BBS-ben. Munkáiról több tanulmány jelent meg magyarul.
Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 1993. február 25-től Galeta munkáiból és a Multimedia Centrum dokumentumaiból kiállítás nyelik a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, s ugyanezen a héten folytatja e félévben megkezdett előadásait.
Tisztelettel
Peternák Miklós
Intermedia
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2705 átlag: 5.44 |
|
|
|
|