KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/december
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A könyvtolvaj

Huber Zoltán

The Book Thief – amerikai-német, 2013. Rendezte: Brian Percival. Írta: Markus Zusak művéből Michael Petroni. Kép: Florian Ballhaus. Zene: John Williams. Szereplők: Sophie Nélisse (Liesel), Geoffrey Rush (Hans), Emily Watson (Rosa), Ben Schnetzer (Max). Gyártó: Fox 2000 Pictures / Babelsberg. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 125 perc.

A második világháború borzalmairól, a náci rezsim rémtetteiről újra és újra beszélni kell, friss nézőpontokat, eddig nem használt perspektívákat találni azonban egyre nehezebb. A harmincas éveit taposó ausztrál író, Markus Zusak a feladathoz emigráns szülei háborús történeteiből és Anna Frank naplójából merített ihletet. Sikerkönyve ígéretes alapötletre épül, a hitleri diktatúra hétköznapjait ugyanis egy árva német kislány szemszögéből tárja elénk. Bár a most elkészült mozgóképes adaptáció a young adult regények aktuális divathullámán futott be, a veretes kivitelezésű film vészesen eltéveszti a célközönséget.

A brit Brian Percival kiváló színészekkel, csodálatos képekkel dolgozik, mégsem tudja eldönteni, kinek meséli a történetet. A Harmadik Birodalom kulisszái között felcseperedő Liesel szomorú kalandjait a rendező nagy műgonddal, ám igen komótosan bontja ki. A mostohaszülők elfogadása, az első szerelem és a felnőtté válás motívumai az igényesebb tinimozikat idézik, míg a szentimentális, ünnepélyes fogalmazásmód a súlyosabb történelmi drámák megoldásait követi. Percival végig e két ellentétes minőség között ingadozik és nem képes megtalálni a közös nevezőt. Az aránytalanságok miatt végül a könnyfakasztás is elmarad. A kis Liesel sorsa bizonyára megolvasztja majd az idősebbek szívét, a kedves figura mégsem válik igazán érdekessé. A nagy ívű narráció, a könyvek szeretete erőltetett adaléknak tűnik és a nyilvánvaló kliséken kívül a náci Németországról sem tudhatunk meg semmi újat. Az embertelenség és a fanatizmus őrülete, az átlagemberek elkeseredett túlélési stratégiái elsősorban a fiatalabb korosztály számára szolgálhatnának fontos tanulságokkal. A lányka érzelmi problémáival ők azonosulhatnának a leginkább, a film kimért, míves stílusát látva azonban épp az ifjabbak unatkoznak majd a legjobban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11638