|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziEltűnő hullámokVarró Attila
Aurora – litván, 2013. Rendezte: Kristina Buozyte. Írta: Kristina Buozyte, Bruno Samper. Kép: Feliksas Abrukauskas. Zene: Peter von Poehl. Szereplők: Marius Jampolskis (Lukas), Jurga Jutaite (Aurora), Martina Jablonskyte (Lina), Rudolfas Jansonas (Jonas), Vytautas Kaniusonis (Mantas). Gyártó: Acajou Fılms / Tremora. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 124 perc.
A science-fiction köztudottan elsősorban
férfizsáner, így aztán nem túl meglepő, hogy romantikus mutációi is főként a
férfilelkeknek kedveznek, legyen a hős mechanikus überfrau-t megszelidítő
szemétpréselő robot (Wall-E), szerelmes tűzőr (451 Fahrenheit)
sebzett szivű időutazó (Somewhere in Tıme) vagy éppen a virtuális
valóságban boldogságot kereső geek (Szerelmes Thomas). Az utóbbi
tematika európai hagyományát (La jetée, Nyisd ki a szemed) követő Eltűnő
hullámok akár az idei Spike Jonze-féle A nő modern művészfilmes
párdarabja is lehetne, AI-szoftver helyett konkrétan egy álomnővel: a litván
rendezőnő (!) férfihőse, Lukas egy kómában fekvő paciens agyába küldött
virtuális felfedező, aki azonban már az első tudattúra alatt hátat fordít
eredeti neurobiológiai küldetésének, mihelyt az idegen elme mélyén egy
rejtélyes szépségre akad, akivel azonnal lángra lobbanak egymás iránt.
A Gyűjtőnő erősen
önreflektiv nődrámájával (főszerepben egy beszédterapeutanővel, aki apja
traumatıkus halálát követően bezárkozik az önmagáról készült film- és
videóképek világába) indult Buozyte első műfaji kalandtúrája sem a zsánertől
manapság elvárt akcióbőseggel, sem a klasszikus irodalmi hagyományokhoz hű
tudományos problematikával nem kísérletezik (hiába a sok hangzatos
tudós-párbeszed): az Eltűnő hullámok inkább medidativ hangulatú és igen
erős drámai töltesű love story, amelyen kissé lötyögnek a hivalkodóbb
zsánerjelmezek. Viszont amint belépünk a románc belső elmevilágába és az
alkotónő a furcsa pár szenvedélyére összpontosít, akár a hatásvadászabbra
hangszerelt szexjelenetek is megtelnek valami hipnotikus erővel – így még a
hosszan kitartott néma epizódokban sem engedi nézőjenek, hogy mentálisan csatornát
váltson, felidézve magának az Eredet vagy a Sejt ütősebb
virtuál-pillanatait.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 421 átlag: 5.67 |
|
|
|
|