|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
DVDSvindlerekSoós Tamás Dénes
The Grifters – amerikai, 1990. Rendezte: Stephen Frears. Szereplők: Anjelica Huston, Annette Bening, John Cusack. Forgalmazó: Mirax. 110 perc.
Jim
Thompson egyik tradicionálisabb munkájának adaptációjával csatlakozott rá a
nyolcvanas években nekilóduló neo-noir hullámra Stephen Frears, aki Az árulóval (The Hit, 1984) már bizonyította, hogy ért a karakterközpontú,
szétdumált bűnfilmekhez. A nehezen adaptálható Thompson könyörtelen lélektani
megállapításokból és fanyar cinizmusból építkező világát egy másik neves
bűníró, Donald Westlake ültette át szélesvászonra – meglehetős szöveghűséggel.
A három kispályás svindler – a piti átveréseket űző Roy, a maffiának
lovi-fogadásokat kötő anyja, Lilly és Roy hosszú lejáratú átvágásokra
specializálódott szeretője, Myra – életében nem a bűntettek végrehajtása, hanem
a szeretetéhségből, hiúságból s gyerekkori traumákból szőtt kapcsolatrendszerük
az érdekes. Ugyan a Svindlerek
filmerziója a szöszi csinibabára redukált Myra karakterrajzából kisatírozza a
mélységet – a gyökértelenség és a magány érzete elől végül a normális világba
visszavágyó Roy figurája esetében pedig túlzottan az anyjához fűződő ödipális
viszonyra fókuszál –, Frears is sikerrel sodorja a sors, valamint a
jellemtorzulások áldozatainak pozíciójába a bagatell bűnözőkaraktereket.
A színészi játék emlékezetes, Anjelica Huston a domináló, de a
megaláztatást rezignáltsággal tűrő anya, Annette Bening a manipulatív,
romlottan erotikus Myra, az első komoly drámai szerepét kapó John Cusack pedig
a naiv, sértett lelkű tolvaj szerepében lubickol. A Svindlerek ráadásul a szubjektív, kihagyásos elbeszélésmód
alkalmankénti thrilleresítése mellett az atmoszférateremtésben is jeleskedik:
Frearséknek sikerült egy baseballütővel kimért gyomrosnál is fájdalmasabb,
heves sodrású bűnprózából egy ráérősen csorgó, melankóliával színezett neo
noirt készíteni.
Extrák: semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 626 átlag: 5.63 |
|
|
|
|