|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziMeteoraJankovics Márton
Metéora – görög, 2012. Rendezte: Spiros Stathoulopoulos. Írta: Asimakis Alfa Pagidas. Kép: Spiros Stathoulopoulos. Szereplők: Theo Alexander (Theodoros), Tamila Koulieva (Urania), Giorgos Karakantas (Furulyás), Dimitris Hristidis (Szerzetes). Gyártó: Poliplanity Productions / Essential Filmproduktion. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 82 perc.
Hogy Erósz a legnagyobb bajkeverő az
istenek közül, azt már az ókori görögök is pontosan tudták. Hatalmát jelzi,
hogy még az Olümposzt sóval felhintő kereszténység legaszketikusabb válfajainak
sem sikerült őt nyugdíjba kényszerítenie. Ha épp úgy tartja kedve, akár kopár
szurdokokon és robosztus kolostorfalakon is könnyedén átlibben, hogy egy mozdulattal
romba döntsön teljes életeket, ám közben új, szabadabb távlatokat nyisson a
romok fölött.
A Meteora ennek a kettőségnek gyönyörű példázata, egy ortodox
szerzetes és egy apáca érzéki románcán keresztül mutatja be a szexuális vágy
romboló és felszabadító erejét. Egy ilyen pikáns téma általában könnyen megadja
magát a dagályosság vagy az öncélú provokáció csábításának, de Spiros
Stathoulopoulos filmje szerencsére távol tartja magát az effajta tévutaktól.
Nem olcsó érzelmeket árul, és nem is harsányan ítélkezik, inkább megpróbálja
alázatosan feltárni a különös szerelmespár legapróbb lelki rezdüléseit. Csendes,
tétova, megbicsaklott gesztusokban feszülnek egymásnak a testet megzabolázó
vallási rítusok és a mindent elsöprő testi vágy. Az ég felé törő kopár sziklák
szinte erőlködés nélkül szívják fel a szimbolikus tartalmat, a lenyűgöző „holdbéli”
táj tűpontosan ábrázolja a tiltott érzelmek és elfojtások topográfiáját. Itt
természetes létállapot a lassúság, ami így egy pillanatra sem csap át unalomba.
A hosszú beállítások eleve közelítik a cselekmény tempóját a szereplők
életritmusához, de az ortodox ikonokat megelevenítő animációs betétek tárják
igazán szélesre a világukra nyíló ablakot. Ez a történet ugyanis nem lehetne
teljes a spirituális dimenzió megjelenítése nélkül, ami alapjaiban szövi át a
szerelmesek mindennapjait. A mozgó szentképek pedig gyönyörűen képezik le ezt a
szférát, bátran kitapintva az isteni örökkévalóság és a mulandó vágyakra épülő
emberi élet ütközéspontjait. Hisz az ikonnak épp a mozdulatlanság a lényege, a
változás teljes hiánya, mely nélkül nincs, nem is lehet tökéletesség. Ám a Meteora hagyománytisztelő, de az
aszketizmust bátran kritizáló olvasatában Erósz még az örökkévalóságba merevedett
ikonokat is könnyűszerrel mozgásba hozza.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 204 átlag: 5.6 |
|
|
|
|