KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/december
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Meteora

Jankovics Márton

Metéora – görög, 2012. Rendezte: Spiros Stathoulopoulos. Írta: Asimakis Alfa Pagidas. Kép: Spiros Stathoulopoulos. Szereplők: Theo Alexander (Theodoros), Tamila Koulieva (Urania), Giorgos Karakantas (Furulyás), Dimitris Hristidis (Szerzetes). Gyártó: Poliplanity Productions / Essential Filmproduktion. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 82 perc.

 

Hogy Erósz a legnagyobb bajkeverő az istenek közül, azt már az ókori görögök is pontosan tudták. Hatalmát jelzi, hogy még az Olümposzt sóval felhintő kereszténység legaszketikusabb válfajainak sem sikerült őt nyugdíjba kényszerítenie. Ha épp úgy tartja kedve, akár kopár szurdokokon és robosztus kolostorfalakon is könnyedén átlibben, hogy egy mozdulattal romba döntsön teljes életeket, ám közben új, szabadabb távlatokat nyisson a romok fölött.

A Meteora ennek a kettőségnek gyönyörű példázata, egy ortodox szerzetes és egy apáca érzéki románcán keresztül mutatja be a szexuális vágy romboló és felszabadító erejét. Egy ilyen pikáns téma általában könnyen megadja magát a dagályosság vagy az öncélú provokáció csábításának, de Spiros Stathoulopoulos filmje szerencsére távol tartja magát az effajta tévutaktól. Nem olcsó érzelmeket árul, és nem is harsányan ítélkezik, inkább megpróbálja alázatosan feltárni a különös szerelmespár legapróbb lelki rezdüléseit. Csendes, tétova, megbicsaklott gesztusokban feszülnek egymásnak a testet megzabolázó vallási rítusok és a mindent elsöprő testi vágy. Az ég felé törő kopár sziklák szinte erőlködés nélkül szívják fel a szimbolikus tartalmat, a lenyűgöző „holdbéli” táj tűpontosan ábrázolja a tiltott érzelmek és elfojtások topográfiáját. Itt természetes létállapot a lassúság, ami így egy pillanatra sem csap át unalomba. A hosszú beállítások eleve közelítik a cselekmény tempóját a szereplők életritmusához, de az ortodox ikonokat megelevenítő animációs betétek tárják igazán szélesre a világukra nyíló ablakot. Ez a történet ugyanis nem lehetne teljes a spirituális dimenzió megjelenítése nélkül, ami alapjaiban szövi át a szerelmesek mindennapjait. A mozgó szentképek pedig gyönyörűen képezik le ezt a szférát, bátran kitapintva az isteni örökkévalóság és a mulandó vágyakra épülő emberi élet ütközéspontjait. Hisz az ikonnak épp a mozdulatlanság a lényege, a változás teljes hiánya, mely nélkül nincs, nem is lehet tökéletesség. Ám a Meteora hagyománytisztelő, de az aszketizmust bátran kritizáló olvasatában Erósz még az örökkévalóságba merevedett ikonokat is könnyűszerrel mozgásba hozza.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/07 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11903