|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
DVDMerényletFekete Martin
Assassination – amerikai, 1987. Rendezte: Peter Hunt. Szereplők: Charles Bronson, Jill Ireland, Stephen Elliott. Forgalmazó: Fantasy Film. 85 perc.
Bár az akciófilm műfajának legjelentősebb
előzményeként számon tartott James Bond-sorozat kulcsfigurái közül csak a
007-es ügynököt életre keltő színészek nevei vonultak be a köztudatba, a
hatvanas évek óta töretlen népszerűségnek örvendő filmek sikerében más alkotók
is oroszlánrészt vállaltak. Noha az 1969-es Őfelsége
titkosszolgálatábant már rendezőként jegyzi, Peter Hunt vágóként járult
hozzá a sorozat és az akcióműfaj diadalmenetéhez: a hitchcocki kémthrillerekhez
képest gyengén megírt, az összeesküvés szálainak kibogozása helyett a látványos
összecsapásokra koncentráló történetekben a drámai mélységet feszes tempóval
pótolta, így a nézőt már nem foglalkoztatták a cselekményvezetés logikai hibái.
A Merénylet
alapszituációja a hatvanas-hetvenes évek paranoiathrillereit idézi: Charles
Bronson testőrfigurája rájön, hogy a First Lady körül bekövetkező
szerencsétlenségek nem véletlen balesetek, s egyedül kell megvédenie a nőt,
ugyanis az ellene irányuló összeesküvés szálai a politika legfelső és legbelső
köréig vezetnek. Azonban a rendezői székben ezúttal nem A Parallax-tervet is készítő Alan J. Pakula ült, így nem egy lassan
építkező, a nyomozás előrehaladtával egyre sötétebbé és nyomasztóbbá váló
filmet kapunk, hanem rendkívül pörgős és akciódús, tipikusan nyolcvanas
évekbeli műfajkeveréket, melyben a paranoiathrilleres Kennedy-utalások és az
akciófilmes robbanásokkal tarkított üldözések könnyed hangvétellel és humorral
párosulnak. Hunt nem tagadja meg Bond-filmes kötődését: a kései Roger
Moore-darabok parodisztikus stílusát idézi meg az állandóan csak a sminkje
miatt aggódó First Lady figurájával, a harsány zenehasználattal és az egyre
extrémebb akciójelenetekkel, melyekben földön, vízen, levegőben, a
legkülönfélébb járműveken menekülnek hőseink és még a motorosokat is
rakétavetővel próbálják meg kilőni.
Extrák:
Nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 114 átlag: 5.79 |
|
|
|
|