|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziAz 5. hullámSepsi László
The
5th Wave – amerikai, 2015. Rendezte: J Blakeson. Írta: Rick Yancey regényéből
Susannah Grant. Kép: Enrique Chediak. Szereplők: Chloë Grace Moretz (Cassie),
Nick Robinson (Ben), Maika Monroe (Ringer), Liev Schreiber (Vosch), Maria Bello
(Reznik). Gyártó: Columbia Pictures / GK Films. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 111 perc.
Jelenleg
Hollywoodban a young adult bestsellerből
adaptált tinidisztópiák hasonló szerepet töltenek be, mint a Stephen
King-adaptációk a nyolcvanas évek elején: a stúdiók egyre nagyobb számban
sorozzák be a kipróbált zsánerveteránokat (Phillip Noyce: Az emlékek őre) és ígéretes pályakezdőket (Wes Ball: Az útvesztő) a csekély kockázattal járó
biztonsági játékra. A remek kamarathrillerrel (Alice Creed eltűnése) debütált J Blakeson az utóbbi kategóriába
tartozik, így számára Rick Yancey trilógiaindító regényének megfilmesítése egyben
belépőfeladat is az álomgyárba – ami értelemszerűen kevés kreatív mozgásteret
hagy.
Az 5. hullám az apokalitikus tinimozik rákfenéjének számító sterilitást
elhagyva meglepő érzékletességgel viszi színre a gyarmatosító űrlények által
megkezdett népirtást – kötelező városrombolástól madárinfluenzás karanténig –,
miközben lecsapja a műfaj alapkoncepciójából adódó olyan labdákat is, mint „a
tizenévesen minden nap világvége” magvas (zsáner)megfejtése. A lemészárolt
felnőttek és a katonának vitt kamaszok közti senkiföldjén ragadt hősnőjén
keresztül még pontos analógiát talál a felnőtté válással járó kínkeserves
határhelyzetre, de az erős felütés után Blakeson filmje egyre ziláltabb
ritmusban dobálja össze az olyan kötelező toposzokat, mint az Alkonyat-vérvonalból elszármazott
szerelmi háromszög vagy az autoriter felnőtt hatalom megtévesztésre és
hazugságokra épülő machinációi Végjátéktól
Az éhezők viadaláig. Az 5. hullám úgy fullad le a fináléra,
mint középiskolás kocadohányos Cooper-futás közben, és hiába kerül előtérbe az
UFO-tematika és a felnőtté válás szempontjából is kiemelten fontos „mi az ember”-kérdéskör,
a filozofikusra sikeredett pizsamapartit idéző kommentárok reményről és
szeretetről csak még inkább felhívják rá a figyelmet, mivé nem nőtte ki magát az ígéretes kezdés.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 13 átlag: 8.31 |
|
|
|
|